Amikor Connectionst hallgatok, mindig beugrik pár perc után, hogy Dopeman, meg Gangszta Zoli elmehet a fenébe. Azt hiszem, ez nem ízlés dolga. És most már beugrik valami más is: nekem nagyon kötődik a bringás felvonuláshoz. Sok energia van benne. És még valamiért.

Valaki azt mondta, hogy a bringázást nem lehet önmagában nézni, mert egy csomó dologgal összefügg. Hogy a másik széléről kezdjem: képzeljük el azt, ahogy az autós ül a dugóban, a doboz már jól felmelegedett a napsütésben, szól a Slágerrádió, a kormányt fejelgeti, vagy átfutja a Kisalföld humorrovatát, amíg vár. Szörnyű nem? Azt hiszem az illető úgy jellemezte: mocsár. Na és akkor talán nem is kell ragoznom a másik végét: nyélen rakni nyáron.

Pár nappal a felvonulás előtt felmerült ? ahogy az utcán sétálva beszélgettünk a Bringapoliszról - hogy talán tudatosítani kell, ? és akkor most - hogy, akik szombaton bringára pattantak (meg azok is, akik hétfőn, meg szerdán), azok kiálltak valami mellett, és ezzel tettek valami önmagán túl mutatót. Nem csak a pedált nyomták, hanem felléptek az ésszerűség, a praktikum, az életigenlés mellett, a szűklátókörűség, a lustaság és savanyúság ellenében. Így a választások után ez politikus szövegnek hat, mert amelyik szót valamelyik semmirekellő politikus megforgatta a szájában, azt kellően kiüresítette és lejáratta, de nem tudok máshogy fogalmazni.

A KERET annyit tett le az asztalra, hogy felszabadultan és profin lebonyolította a rendezvényt, amit meg kellett szervezni, és meg kell szervezni, értem ezt úgy, hogy attól a településtől, aki szeptember 22-én nem szervez bringás felvonulást, bátran és naivan megkérdezhetem: miért nem? Nem kaptam vérszemet, de olyan egyszerű: tekerni jó, és biztos, hogy minden településen van pár ember, aki szívesen tekerne is. Szóval hajrá, nem nagy durranás: kis szervezés, nagy buli.

A civilnek ébrednie kell, és fel kell ismerni, hogy nem várhat másra, aki megszervezi a közösséget. Ki kell kapcsolni azt a rohadt tévét, és piknikezni menni a Püspökerdőbe. Meg bringára pattani, és kimenni Dunaszegre megnézni a tanösvényt, vagy a tavat. Meg elhívni a szomszédot fröccsözni a Kovalterbe, aztán  petangozni egyet a füvön. Meg kifeküdni a holtágra. Meg bringázni menni 22-én. Aztán meg kicsit körülnézni a Keret házatáján, mert bár nagy a fordulatszám, de rengeteg a kapcsolódási pont, és nagyon izgalmas dolgok történnek itt most.