Se virág, se kert. Igen, a históriában ez egy kakukktojás bejegyzésnek is tűnhet. De nem. Ebben a munkafázisban elkészült egy nagyon szép kiadvány, melynek megvalósításában Pósa Viktor [minimize] vette ki bőven a részét, és egy dokumentációs web-oldal Boros Ádám hathatós közreműködésével. Ebben az időszakban arra emlékszem, hogy nem szabadott őket keresni, mert magukra zárták az ajtót egy hónapra. A tartalmi részekre már utaltam, hogy kellően felszeletelten került a kiadványba, így a pályázatban is a koncepciónk hullott szét. Hozzá kell tenni, hogy a Keret Egyesületet nem kérték fel a munkára, mi egy ötletbörzére fejlesztettük ki és adtuk elő az előző cikkben bemutatott anyagainkat.
A pályázatban foglaltakat kicsit sematikusnak találtuk, nem volt túl innovatív. A pályázatírás általunk leginkább kifogásolt szegmense a lakosság bevonása, a sajtónyilvánosság és az önkormányzati kommunikáció. Két nagy össznépi felkiáltás élményéből táplálkozva (Városháza dísztermében összegyűlt 250 győri, aki AKARTA a pályázatot - na az ilyenekből nem lesz soha érdemi munka és eredmény) állították a város vezetői , hogy a lakosságbevonás és a közös programtervezés a legjobb úton halad. Tervszerűen egy karácsonyi hétre időzített pályázatbemutatás terve készülődött kirajzolódni, de ebből semmi nem lett. Aztán a nagy ünnep, a pályázat beadása, sejtettük, hogy ez az anyag elég lesz a továbbjutásra, de ennek továbbfejlesztése is édes kevés lesz a végső győzelemhez. [Hivatalos információkat közölve: 1 fordulós anyag - Megrendelő Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Első fordulós pályázatírással megbízott MTA RKK, összköltségvetés: 5 millió Ft]
Továbbjutott a pályázat, ekkor indultunk be ismét, szerveztünk egy Keretasztal beszélgetés-sorozatot. Első alkalom a Kulturális Főváros Pályázat médiamegjelenése, kommunikációja - azaz ki mit tud a pályázatról, ki-mit nem tud.
Egész sokan eljöttek, egy előadásban Totya elmondta összehasonlításként más fővárosok kommunikációs és marketing munkáját, összehasonlítva a győrivel. Újságírók beszéltek a témáról, ezután megjelent egy komolyabb cikk a Koktélban, amire Gunther Zsolt kapott hideget-meleget az önkormányzattól. Második előadásként a régió turisztikai stratégiája (meglehetősen lapos elképzelések), Kulturális Fővárosi címben rejlő lehetőségek tálalásával. Aztán telt múlt az idő, gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt. 7 millió Ft-ot áldozott be az önkormányzat a teljes második fordulós anyag elkészítésére, valamint teljes marketingjére és kommunikációra. (Összehasonlításképpen Eger 50 milliójával, Debrecen 70 milliójával) Ez meg is hozta az eredményt, hivatkoztak mindenféle közbeszerzési eljárásokra, meg hogy csinálja majd egy Kht. és így tovább. Született egy nagy kiálltás cikk, mely előtte egy megvalósíthatósági javaslattal párosult.
Itt újra vagy 8 keretes csatlakozott a munkához, de egyszerűen ez a javaslat a polgármesteri viziten elvérzett. (Valóban áldozni kellett volna, ha minőségi javulást akart volna elérni az Önkormányzat. Itt jön be a képbe a legszomorúbb következtetés, hogy akkor mi a fenének ugrott bele az egészbe az Önkori, természetesen rosszabbul jöttek volna ki, ha be sem szállnak. El tudják képzelni milyen érzéssel másztak bele, tudták, hogy be kell szállni, de minimális veszteséggel kellett lemenedzselni a dolgot, minimál ráfordítással. Tökéletes stratégia: semmiről nem tud senki, csinálunk is valamit, de igazából nagyon nem. Ehhez tartozik a szuperszlogen, a nagy kedvenc: Győr mindenképp nyer, de győzni szeretne, aztán a második eleme: Győr nem győzött, de mindenképpen nyert - zseniális, becsomagolták a szart, és még tapsoltunk is neki). Szóval eközben lefutattunk egy gyepesítést, egy városismereti vetélkedőt, kampányoltunk, hogy vegyék már észre, miről maradunk le szépen lassan végérvényesen. Aztán jött a gyász 2 fejezetben: Két hónappal a végső leadási határidő előtt egy önkoris belső motoros Jövőműhely zsírkrétákkal, fecnikkel, csoportmunkával, Győr múltja, jelene, jövője kérdésekkel. Szégyeltük magunkat, hogy ide jutott ez a kezdeményezés. Bedobtunk egy ásványvizet, a névfecninket ráragasztottuk a bringáinkra, aztán elmentünk inni egy sört, a levegőn aznap délelőtt több értelme volt még csak ácsorogni is. (Ebből született egy kiadvány, érdemes megnézni, szánalmas)
Innentől kikerült egy önkoris intézménybe a pályázat, nem tudom, hogyan vették rá őket, hogy írják meg, halálraítélt vállalkozás, Győrnél volt az adu - kampány (azokat a kártyákat azóta is látni a Bécsikapu téri épület kitört ablakainak foltozásaként - jellemző, gratula), és a mindentvivő rakétakiállítás összefércelt plakátkompozíciókkal a Széchenyi térre. Szépen kiállítottuk a bizonyítványunkat a XXI. századra. A végső anyag olyan, amilyen, aki látta tudja. Kár volt az a hétmillió összeségében, csinálhattak volna belőle egy nagy népi ingyenfagyizást, az is hasznosabb lett volna. (Ja a rakétákat még használják....)
És még egy fontos észrevétel, ha már a civilnél tartunk. A helyi ellenzék pedig az országgyűlési választások kampányába használja először, hogy az önkormányzat képtelen volt lemenedzselni a pályázatot - szégyeljék magukat, a partvonalról nézték végig, ahogy néhányan küzdöttünk, tettük a dolgunkat a városért kellemesen magunkra hagyva) Konklúzió: Ezt a lehetőséget elpuskáztuk. Mi: Győr. (Azóta célzott támogatásként 1 milliárdot Pécs bezsebelt a program szervezéséhez, és további 31 milliárdot a program infrastrukturális hátterének biztosításához. Ja, ez célzott támogatás. Gratulálni tudunk csak a pécsieknek hozzá és remélem sikerül részt venni az ottani programban valamilyen módon. - Győrben akkor azt mondták, ehhez nem jár pénz.)
Ha nincs más, aki a dolgokon változtasson, akkor magunk is elkezdjük, tudjuk, hogy érkeznek támogató partnerek mindig.
Szupercsalódottak voltunk, minden illuziónk elszállt mindkét politikai párttal kapcsolatosan, amit ezért a városért, a város hosszútávú jövőjéért tehetnek.
- Nyomtatóbarát változat
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges









akkor ezt építsd be: a kultúrfővárossal kapcsolatos munkák során világossá vált, a győri önkormányzat alapjaiban hibás, alkalmatlan egy modern európai nagyváros színvonalas vezetésére, fenntartható fejlődésének biztosítására. minden ehhez szükséges tulajdonság hiányzik belőlük.
:b
Pécs, Európa Kulturális Fővárosa, kiemelt partnere Szeged.
együtt viselik a terheket, a programokat együtt szervezik, és mindkettő támogatáshoz jut.
ha nem voltunk képesek egyedül felmutatni egy megfelelő programot, és ez világossá vált, akkor kezdeményezhettünk volna összefogást mi is, akár Péccsel, mint pl. az egész Dunán-túl jelentőségét reprezentálódóan.
ketten olyan kulturális csomagokat állítanak össze, melyek 2010-ben a Pécsre érkező vendégeket Szegedre is elkalauzolják.
A régi keret oldalon volt egy írásom, amiben napra lebontva, cikkek linkjeivel volt leírva az egész krónika. Az megvan még?
minden megvan.
:b
Hopp megvan:
Kronológia
Dátum: 2005. July 10. Sunday, 02:21
Rovat: Város
Győr város Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázatának fontosabb dátumai egy civil szervezet szemszögéből.
Többet nem foglalkozunk a témával.
Meg ezt is megtaláltam:
Kiszera méra bávatag
Dátum: 2005. July 04. Monday, 14:35
Rovat: Város
A címben idézett kifejezéssel bolondítja Karinthyt a kávéházban egy megnyerő külsejű ifjú, egészen addig, míg ki nem húz az íróból öt koronát. De mit jelent a "kiszera méra"? Semmit. Halandzsa, humbug, vagy ahogy az angolok mondják: gibberish. Ilyen kiszera méra Győr városának Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázatának második fordulójára beadni kívánt anyaga. Legalábbis a Közgyűlés elé tett anyag ilyen.
Szedjük szét hát atomjaira a beadványt és fejtsük meg mi rejtőzik a sorok között, avagy min röhög majd a magyar és a nemzetközi kulturális és településfejlesztési szakma 2005 szeptemberében, amikor mindenki számára elérhetővé válik a komplett anyag.
A pályázat készítőiről:
A pályázati anyagot Borsa Kata írta, akinek személye ellen semmi kifogása sem lehet senkinek, hiszen jó kulturális szakember hírében áll és a beadvány polgármester által írt előszava szerint több győztes uniós pályázat íróját tisztelhetjük személyében.
A probléma következő:
Borsa Kata nem vett részt a korábbi munkálatokban és homo novusként csöppent bele a dologba körülbelül június elején, miután a korábbi szakembergárda -kiábrándulva az ügyből, az önkormányzat óriási tehetetlenségi nyomatéka és az eléjük tárt kész, ámde használhatatlan tervek miatt - kilépett a projektből. Az idő pedig annyira elszaladt, hogy két közbeszerzési pályázaton sem talált az önkormányzat olyan gárdát, aki a teljes pályázati anyag elkészítését vállalta volna. Borsa Kata tehát egymaga állt neki a pályázat megírásának. Munkájában a Városépítési Iroda és a Kulturális Iroda segédkezett. (Csendben megjegyezném, hogy az előpályázat elkészítésében több mint háromszáz ember vett részt.) A Városépítészeti Iroda egy Jövőműhely 2005 elnevezésű brainstorminggal segítette a pályázat megírását. (Ezt a fajta információgyűjtési technikát a szakirodalmak a munkálatok kezdeti szakaszában tartják hasznosnak és nem a befejezés előtt. Ajánlom az érintettek figyelmébe Letenyei László: Településkutatás című művét.)
Kérdéseink a következők:
A pályázat alapkoncepciója:
A második forduló pályázati anyaga elméletileg támaszkodik az előpályázatban leírtakra. Ez gyakorlatilag nincsen így. A beadványban taglalt téma hasonló lett az agglegénylakásokban megszokott esethez: abból főzünk vacsorát, amit a hűtőben találtunk, nem megyünk le a boltba, se a szomszédhoz, kölcsönkérni. Vagyis kizárólag olyan elemek találhatóak a pályázatban, amik amúgy is megépülnek pár éven belül. Még a csírája sem található olyan jövőbe mutató elképzelésnek, ami ha nem is 2010-re, de belátható időn belül megvalósítható lenne, viszont alátámasztaná a koncepció egységét.
Ráadásul nem található semmilyen egységes logikai szál, ami alapján egységként lehetne kezelni a leírtakat. Csak a régi szlogenek kerülnek elő: "Győr a talákozások városa", de még ez sincsen alátámasztva semmivel. Tele van viszont olyan elképzelésekkel, amik pontszerű beavatkozásokkal járnak, innen-onnan összeszedett elemei egy nem egységes rendszernek. Ebből is látszik, hogy a jövőben induló projekteket próbálta a pályázat írója egy kalap alá hozni.
A pályázat kötelező prioritásai és a valóság
1. Egységes, átgondolt, erőteljes, a város és a projekt sajátságaiból egyszerre eredő koncepció mentén kidolgozott pályázati anyag.
Erről már volt szó. Nincsen.
2. Összehangolt, kulturális alapú város-, település- és régiófejlesztési elképzelések megléte, amelyek magukban foglalják a kulturális, turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztését is. [Kulturális alapú városfejlesztés]
Nem beszélhetünk városfejlesztésről, csupán városrész-fejlesztésről, ugyanis az anyag konkrétumai kizárólag Újvárossal és a Belvárossal foglalkozik. A nagy és újonnan megépülő kulturális beruházások közül az egyik az egyetem könyvtára lesz, ami valljuk be, nem a városnak szól. A másik a Neotechnológiai múzeum, aminek csak a nevét tudjuk meg, de mind a helyét mind a funkcióját jótékony homály fedi. A Generációk Palotája az első pályázati anyagban még különálló épületként szerepelt, ebben az anyagban egy, a jövőben valószínűleg bezárásra ítélt általános iskola átépítésével próbálja megoldani a város Gyárvárosban. Sajnos a jövőbeni funkciójára nem derül fény.
és jön a többi beruházás, ami biztos a pályázat megléte nélkül is. Például az úthálózat bővítése, vagy a kötöttpályás közlekedés. A villamos szép és jó, viszont a rendezési terv sem tartalmazza a vonalakat és a Széchenyi egyetem megvalósíthatósági tanulmámányára őszig várni kell, ami eléggé megehezíti az anyag jelen pályázatba való beillesztését.
3. A város és a régió hosszú távú gazdasági fejlődésének elindítására vagy biztosátására és pozitív társadalompolitikai hatások elérésére alkalmas elképzelések, amelyek komoly hangsúlyt helyeznek az elsősorban társadalmi célú utóhasznosítás hosszú távú kérdésére. [Hosszú távú fejlődés biztosátása. Fenntarthatóság]
A prioritás első felére vonatkozó elképzelést a beadvány nem tartalmaz. A fenntarthatóság már most megoldott, hiszen olyan projektek kerültek emlátésre, amiknek véghezviteléről a város már döntött vagy a jövőben dönt, tehát valószínűleg a fenttartás is megoldott hosszútávon.
4. A gyermekek és az ifjúság kulturális, művelődési lehetőségeinek szélesítésére és a gyermekek képesség-fejlesztésére, a képzettség általános növelésére koncentráló projektek hangsúlyos jelenléte. [Gyermekek és ifjúság]
Ez a pályázat sarokköve, hiszen a kiírás az ifjúságot jelölte elsődleges célcsoportként. A beruházások közül a bábszínház elköltöztetése, egy játszópark felépítése és a nem részletezett funkciójú Generációk Palotája kapcsolható a fiatal korosztályhoz.
A közművelődési intézmények is leírásra kerültek, de szerepük a beadvány szerint az feladatra való felkészülés során az információátadásra korlátozódik csupán.
5. A pályázatban foglalt elképzelések jelentős turisztikai hatás (növekedés) kiváltására legyenek alkalmasak. [Turisztikai hatás]
Mivel a város turisztikai szempontból nem ad többet egy egy napos programnál és a fejlesztések sem oldják meg ezt a problémát, ezért a jelentős turisztikai hatásnövekedést a pályázat nem lesz képes elérni, mivel a könnyen bejárható Belváros mellé csupán plusz két utcányi attrakciót ad Újvárosban. Az újonnan épülő két épület pedig nem elegendő az épátészeti turizmus növelésére. Komplex turisztikai fejlesztésről pedig szó sem lehet, hiszen a regionalitás szempontjából sem mond semmit az anyag.
6. A vázolt elképzelések regionális méretekben tervezettek legyenek. [Regionalitás]
A regionalitás a beadvány szempontjából kimerül néhány közeli település nevének elmátéséből, de kapcsolódási pontokat nem kapunk. (Ilyen lehetne például a komáromi erőd mellett tervezett kerékpáros centrum és a győri George Sport által propagált dunai kerékpárút közös fejlesztése, vagy a komáromi személyforgalmi kikötő és a győri vízparti fejlesztések összehangolása stb.) Már az előpályázat sem tudott ezzel a problémával megbírkózni és sajnos itt sem sikerült.
7. A város és környezete összeurópai kontextusban való elhelyezése. [Európai kontextus]
Kísérletet tesz a beadvány ennek a meghatározására, de a kísérlet leragad annál a meghatározásnál, hogy valójában a térség mindig is az összeurópai kultúra része volt.
8. Innovatív, az új mediális technológiák lehetőségeire építő művészeti és kulturális formák hangsúlyos jelenléte. [Innovativitás]
Mivel a beadvány kultúrafelfogása egy túlhaladott kultúrafelfogáshoz nyúl -ezzel lenullázva a zsűri által az előpályázat erősségének tartott kulúrafelfogás frissességét- ami kizárólag a már meglévő örökséget tartja kiemelendőnek, ezért ez a rész teljességgel elsikkadt.
9. A természeti és az épített örökség fejlesztése, (újra)hasznosítása, beleértve az ipari örökséget is. [Természeti és épített örökség]
Ipari örökség szóba sem kerül, ellenben a beadvány egyik igen csak hasznos ötlete az épített örökség fejlesztésével kapcsolatos. A Püspökvár alatt található kazamatarendszer összenyitásáról és megnyitásáról esik szó. Több olyan elem kapcsolható ide (Széchenyi tér felújítása, Spartacus Csónakház rendbetétele) amik évtizedek óta halogatott teendői a városnak. A természeti környezet nagyon haloványan kerül említésre, annak ellenére, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja tökéletesen megfelel ennek a kritériumnak.
10. Széles körű társadalmi részvétel biztosátása és a civil szektor bevonása formáinak komplexitása. [Társadalmi aktivitás és a civil szektor széles körű bevonása]
Kizárólag a szólamok szintjén található meg a beadványban, de tényleges javaslat nem olvasható ki belőle.
Linkek:
na Borisz, azt hiszem fel van adva a lecke, amindenit, jesszus mennyi anyag. a többi nem lesz ennyire komplex. üdv.
Totya, készült az az előadás is a Keretasztalra, amiben az egész szellemisége be lett mutatva az EU-s filozófiának, azt kéne csatolni, mondjuk pdf.
értem, megértem. kirohanásaimból jól látszik, mennyire volt jó dolgozni velük/nekik, illetve mennyire baromi bosszantó és érthetetlen, amit ezzel műveltek...na, csak ennyi érted... ;)
:b
a Pósának megvan az a végső szánalomkiadvány a jövőműhelyről, azt le kellene fotózni és mellékelni.
szólok viktornak, hogy még intenzifikálja magát.
ugye azt jól gondolom, hogy a végső szerkesztéssel megszűnnek a nem passzoló kommentek, vagy addigra nem aktuálissá válók (mint pl. ez) ugye?
nem megszünnek, hanem azok a kommentek, amik tartalmilag fontosat tesznek hozzá a cikkhez, átkerülnek majd a kiadványba.
a projekt során 3 fázisa lesz a szövegnek:
1. az, hogy kikerült a keret oldalra publicba
2. az, hogy tovább szerkesztve lesz egy fix multimédiás anyag (akár cd-n is)
3. az, hogy még tovább szerkesztve lesz nyomtatott kiadvány
(még 2,5-re talán betehető egy PDF formátumú cucc is a kevésbé jártas felhasználok részére. nem tudom ez jó ötlet-e)
a pdf-es form, mindenképpen jó ötlet (nyomdaköltség sporoló). bár ahhoz meg kell lépni a 3-ast is ;)
lényegében a pdf-nek ott lenne haszna, ha vki ki akarja nyomtatni, mert mondjuk nem tudja magával vinni egyfolytában az internetet, meg mert a nyomtatott anyag a bónája. ugye?
vagy ha nem is a kevésbé jártasak részére, hanem mert a PDF kompaktabb verzió lenne. nem tudom még.
apám de lemaradtam három lépéssel amindenit. nem értettem tegnap milyen kiadványról van szó, meg főszerkesztés, meg minden. hát igen, a borozás...
a kommentekre:
gondolom ádi úgy értette innen tűnnek el, nos ennek sincs semmi akadálya. akadálypálya. a nagyon nem illőket
talánlehet innen törölni, a lehetőség természetesen adott.:b
a főszerkesztő végül is mindháromnak a tartalmi részéhez kell.
jól kontrázom?
És végül a magyarázat
mindenre