Kicsit másképpen megy a civil errefelé, de maradjak csak az ifjúsági szervezeteknél, mert arról tudok többet. A történet eleje, hogy Szlovéniában a 91-es kiválás után meghagyták a volt szocialista diákszervezet-hálózatot, és azt a speciális finanszírozást, ami Európában (állítólag) csak a finneknél található meg (az Osakunta-rendszer). Egy sokat vitatott, de máig érvényben lévő jogszabály alapján a diák- és ifjúsági szervezetek a diákmunka egy bizonyos százalékát kapják meg a működésükre – és mivel a diákmunka Szlovéniában teljesen elterjedt, néhány szakmában (például vendéglátóipar) jóformán csak diákok dolgoznak, ráadásul nyilván magasabbak a bérek is, ez egy nagyon nagy kalap.

A régiók és városok diákklubjai és ifjúsági központjai tehát a diákok számára, a diákok munkájából léteznek és tevékenykednek. Ráadásul gyakorlatilag függetlenül az államtól és a politikától: a jövedelmük alanyi jogon jár, semmiféle állami elosztószerv nem mondja meg, mennyit kapnak. (Ez egyébként böki is a csőrét a politikai vezetésnek, és már évek óta próbálkozik a jogszabály módosításával. Hiába: ahogy megtudják a diákok, mi készül, két nap alatt tízezres tüntetést szerveznek.)

Még nem tudok eleget az ifjúsági szervezetek működéséről első kézből, de sokat beszélgettünk az itteni és a magyar helyzetről, és az eddig látott néhány példa alapján úgy néz ki, hogy gyakorlatilag minden pár ezres fős városkának van működő ifjúsági központja és/vagy diákklubja, ami a rendelkezésre álló bevételből szabadon gazdálkodik. A legtöbbször rendezvényre alkalmas épülettel és irodával rendelkeznek, és szükségük is van alkalmazottra. (Ellentétben néhány magyar példával, ahol a cél gyakorlatilag az alkalmazottak eltartása.) Van olyan klub, amelyik a néhány évtizedes tevékenységét úgy alakította, hogy mondjuk saját kávézója-kocsmája van, vagy ifjúsági szállót üzemeltet, és tucat embernek – köztük volt diákaktivistáknak – ad munkát. (Ehhez természetesen kellett egy nyitott gondolkodású önkormányzat, aki mondjuk a régi, használaton kívüli iskolaépületet odaadta a szervezetnek.) A legkisebb ifjúsági klub is szervez egy-egy programot heti rendszerességgel, és ha valami történik, akkor náluk – ezek a pontok az aktív fiatalok gyűjtőhelyei.