Szeptember 3-10 között a Keret képviseletében, az alpesi Bohinj tónál részt vettem egy YIA tréningen, aminek a témája az önkéntes menedzsment és az önkéntesek bevonása volt. A szlovéneken kívül francia, angol, belga, portugál, lengyel, szlovák és német szervezetektől érkeztek a résztvevők. Először körbejártuk az önkéntesség fogalmát és formáit, megnéztük, hogy az önkéntesek munkájának szervezése milyen ciklusban történik, és ez hogyan illeszthető a projektek egyes lépéseihez. Emellett szó volt az önkéntesek toborzásáról, motiválásáról, és arról is, hogyan tudjuk a szervezeteknél tartani őket. A program során eszmét cseréltünk a tapasztalatokról is, ami talán a leghasznosabb, a gyakorlatban használható tudás, mivel több szervezet – főleg a francia Solidarités Jeunesses, és az angol CSV évtizedek óta működő NGO, kiforrott önkéntes-menedzsment módszerekkel. (Érdekességképpen: a CSV önkéntes netes tévét és rádiót is működtet, főleg tizen- és huszonéves önkéntesek segítségével.)

Érdekes szemszögből ismertem meg a szervezeti munkát a többi résztvevő tapasztalataiból, akik általában önkéntesekkel dolgoznak. Egészen eddig a Keretnél tagokról beszéltünk, nem pedig önkéntesekről. Pedig az önkéntes sokkal tágabb, jobban megragadható, jobban kezelhető fogalom. Önkénteseket könnyebben lehet toborozni (lásd Bringapolisz), mint tagokat, sok szempontból rugalmasabb és ráadásul jobban is hangzik: "önkéntes vagyok". (folyt.köv.)