Forrás: kisalfold.hu

Február 21-én délután a Keret Egyesület hivatalos volt a Győr-Káptalandombon található Egyházmegyei Kincstár Dísztermében megtartott egyeztetésre, amit annak az apropójából hívott össze Sándor János építész, hogy az 2008. február 21-én beadott Integrált Városfejlesztési Stratégia március 7-i bemutatójához kapcsolódóan a városfejlesztésben érdekelt civil szervezetek találkozhassanak és összeszedhessék ötleteiket, elképzeléseiket arról, hogy miként lehet hatékonyan megvitatni és esetleg új ötletekkel felturbózni az amúgy félkésznek számító stratégiát. Vagyis egy, a város stratégiai tervezésének társadalmasításáról lenne szó, mégha a dolgok menetében furcsa csavarok találhatnak az ilyen folyamatokban jártas szakemberek. De először arról, hogy mi is az az Integrált Városfejlesztési Stratégia.

Győr Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Az egész történet ott kezdődött, hogy a város nagyon szerette volna már felújítani a Széchenyi teret, ami valljuk be, tényleg a város egyik szégyenfoltja. A felújításhoz szükséges pénzt a város pályázatokon szerette volna megszerezni. A Regionális Operatív Programból szerezhető pénz biztosnak tűnt, hiszen a korábbi ciklusban Sopron is sikerrel pályázott a Deák tér felújítására, illetve Szombathely is így rehabilitálta belvárosát. Ráadásul a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Dr Molnár Csaba is ígéretet tett arra, hogy minden erejével támogatja majd a győriek tervét, amihez a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program városrehabilitációs keretéből juthat pénz. A város el is készítette a tér felújításához szükséges terveket, dobott hozzá költségvetést, majd várta, hogy beadhassák a pályázatot. Ez a beavatkozás körülbelül 1 milliárdos költségvetést igényelt volna, amihez 900.000.000 Ft-ot szeretett volna megpályázni Győr. Közben kiderült, hogy egy szem tér és a környező utcák rendbetétele nem elegendő a sikeres pályázathoz, a városrehabilitációt sokkal szélesebb körben értelmezik a pályázat kiírói. Ehhez kellett megírni az Integrált Városfejlesztési Stratégiát minden olyan városnak, aki a városrehabilitációra szánt pénzekért szeretett volna harcba szállni. A stratégiában ki kell mutatni azt, hogy az adott terület valóban megújításra szorul, mivel társadalmi ill. gazdasági szempontból is elmaradottabb a városi átlaghoz, vagy a város más területeihez képest. A terület kijelölésével együtt előre meghatározott indikátorokon keresztül kellett bemutatni azt, hogy a kiszemelt terület valóban megérett a beavatkozásra. Az indikátorok listájátitt a komplett forgatókönyvet pedig itt lehet megtekinteni.
Az anyagot a minisztérium csak későn hozta nyilvánosságra, úgyhogy a stratégia készítőinek nem sok ideje maradt a munkára. (A könyv keltezése 2007 október 5-e, míg a pályázat leadási határideje 2008. február 21-e volt.) Viszont ami elkészült, az szeretné bemutatni az önkormányzat részéről Révi Zsolt főépítész egy előadás keretében a fenti márciusi napon. Az elkészült anyag -200 oldalas dokumentum- beadásra került, a közgyűlés pedig február 28-án adja áldását rá.

A Stratégia társadalmasítása

A fentiekből látható, hogy a szűk határidő nem sok mozgási lehetőséget hagyott a városoknak. A tervek készítéséről illetve az ötletek egy részéről azonban beszámolt a helyi sajtó is. Itt ugratta be a köztudatba Révi Zsolt a "csodaszarvas" kifejezést, utalva a kijelölt beavatkozási terület alakjára.
Elkészült tehát egy még korántsem kész, de a pályázathoz elegendő anyag. (Például az indikátorok bekérésekor a pályázat kiírói nem számoltak azzal, hogy a karácsonyi leállás és az év eleji lassú indulás miatt képtelenség beszerezni megfelelő minőségű és mennyiségű adatot a beavatkozási területről, mivel az átfutási idő ennél jóval hosszabb a KSH-nál.
Meg lehet jegyezni azt is, hogy miért nem volt még a városnak ilyen jellegű stratégiája. Semelyik pályázó városnak nem volt még. A válasz pedig nagyon egyszerű a felvetésre: az önkormányzati képviselők négy évre kapnak megbízást, majd új választás jön, egy ilyen stratégia pedig jóval hosszabb távra szól, vagyis nem lehet vele villantani pár éven belül.
A leírt anyag bemutatása ezért szükséges. Az ott megfogalmazott elképzelések, a fejlesztés lehetséges irányai még nem kőbe vésett dolgok, folyamatosan alakíthatóak lesznek. Legalábbis ez is elhangzott a megbeszélésen.

Kérdések, felvetések, egyebek

Tanulságos volt az első találkozó, mivel jó pár dolog megfogalmazódott a meghívottak részéről.

  • Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy miért nem volt már az első körben ilyen eszmecsere. Ezt a véleményét a Reflex hivatalos úton is megfogalmazta. (A válasz a fenti, bár a infokommunikációs eszközök világában nem lett volna probléma vázlatokat közzétenni véleményezésre.)
  • Felvetődött még az is, hogy miért csak ez a pár szervezet kapott meghívást. (Mert ezek látszódnak a nyilvánosságban, hallatják hangjukat. Jött a válasz.)
  • Szintén szó esett az önkormányzat képviselőinek hozzáállásáról, ami lényegesen különbözik a civileknél megfogalmazottaktól.
  • Engem az érdekelne ebben az egészben, hogy akkor is megvalósulnának-e a stratégiában leírtak, ha a város esetleg nem nyerné el a pályázati pénzt? Ha a válasz nem, akkor a klasszikus magyar pályázati problémával állunk szemben: a megpályázható pénzhez alakítjuk terveinket és nem fordítva.
  • Az egyesület részéről vállaltam, hogy amennyiben kézhez kapjuk az anyagot, akkor 5 percben beszámolunk arról, hogy a stratégia, egyesület célkitűzéseihez kapcsolható elemeivel mennyiben tud az egyesület azonosulni illetve vannak-e olyan részei, amik kiegészítésre szorulnak.