Ya Ya from Flickr

Múlt héten pénteken (2008. március 7-én) lezajlott a Győr szellemisége névre keresztelt találkozó, ahol a város főépítésze, Révi Zsolt, az Építész Klub képviseletében pedig Bodrossy Attila beszéltek Győr Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról. A rövid előadásokat a civil szervezetek öt perces hozzászólásai követték.

A megjelentek

Az előzetesen megbeszéltek alapján minden civil szervezet 5 taggal képviseltethette magát, amit nem sikerült tartani, így a rendezvény helyszíneként a Xantus János Múzeum díszterme szolgált. A terem csordultig telt, a korábban említett szervezetek mellett pedig további szervezetek is megjelentek 16-ra növelve a korábbi 11-es létszámot. Például a Fészek Klub tagsága majdnem kompletten vett részt ilyen-olyan civil szervezetek nevében. (Az átlagéletkor inkább volt 60, mint 50, a teremben Lajtmann Csaba és Winkler Ágoston mellett én voltam talán a legfiatalabb résztvevő.) És persze ott voltak a sajtó és az önkormányzat képviselői is, akik az előadások és a civil felvetések között párologtak el a teremből.

Az előadások

Bodrossy Attila Győr problémáiról beszélt; előadása főként építészeti és közlekedésszervezési problémákra koncentrált. (Győrt kettévágja a vasút, a lakosság nagy hányada a déli területeken él, a város nem "látható", ami a turizmus szempontjából hátrány, a vízpartok kihasználatlanok, a városba érkező utak a legrosszabb helyre koncentrálják a forgalmat, az egyetem fejlődése átstrukturálta a közlekedési viszonyokat északon, a Belváros kereskedelmi szempontból előnytelen helyzetbe került a bevásárlóközpontokkal szemben ésatöbbi, ésatöbbi. Az elhangzottak minden részlete megtalálható a stratégiában. )

Ezután Révi Zsolt ismertette dióhéjban a stratégia legfőbb elemeit. Elmondása szerint a stratégiát egy étlapnak kell tekinteni, amiből a város a következő években kedvére válogathat majd, de változtathat az összetevőkön, ha úgy akarja. Elhangzott az is, hogy nem talált ki a csapat semmi újat, mivel már volt a városnak egy 2004-ben elfogadott Városfejlesztési Koncepciója. Ennek az elemeit dobálták szét az IVS-nek megfelelő módon, felturbózva a jelenlegi önkormányzat prioritásaival: turizmus, Újváros rehabilitáció).
Középtávú célként szerepelt a város lakosságának növelése 150-170 ezer főre, illetve a nagy hozzáadott értékkel termelő vállalatok letelepítése a városban.

Rövid interjúrészlet az előadókkal az új, videós hírportálon látható itt (Sajnos befűzni nem engedi a rendszerük, úgyhogy csak link van.)

A hozzászólások

Próbálom felidézni majd egy hét távolából, hogy mik jöttek elő. Csak a fontosabb, érdemi, vagy tanulságos hozzászólásokat jegyeztem meg, a sűrű nyelvcsapásokat kihagyom. Egy kivételével mindenki üdvözölte a dolgot, illetve többször említésre került, hogy az önkormányzat közelebb engedte magához a civileket, a kintről érkező véleményeket és ötleteket.

Sikeres Győrért Társaság
Nincs egy átfogó koncepció a tervek mögött, mint volt például az Autopolis mögött. Nem megfogható, merre akarja elvinni a várost a stratégia.

Reflex
- Nem volt egyeztetés már az elején az civilekkel.
- Gondolkoztak rajta, hogy megfúrják, de aztán mégsem.
- A környezetvédelmi, fenntartható vonal elkenve található meg benne és tuti, hogy ez lesz elsőként kihúzva az étlapról.
- Nem értenek egyet a város lakosságszámának felpumpálásával.
- Nem értenek egyet azzal, hogy ez a megbeszélés miért volt zártkörű. Miért nem lett meghirdetve minden győri civil szervezet számára.
- Észrevételeiket hivatalos formában is beadják az anyag tüzetes átolvasása után.

VEKE Győri alapszervezet
A város a VEKE által írt tömegközlekedési koncepciót vegye ki a fiókból, amikor terveznek. És ha már kivette, akkor olvassák is el az érintettek.

Győri Első Lions Klub
Ha lehet, akkor az itt leírtak ne legyenek politikai alku tárgyai, hanem minden oldal által támogatott minimum, közös platform.

Arrabona Lions Club
Legyen része a stratégiának az uszoda.
Válasz: része lesz.

Győri Média Klub
A parkolás. Arra figyeljünk oda. Hogy legyen mindig elég parkoló. Mert az autók száma folyamatosan nő.

Keret Egyesület
- A stratégia indulópontjához meghatározott sarokszámok közül hiányosak a város társadalmi folyamatait mélyebben bemutató adatok. De a kemény adatok egy része is hiányos, hála a KSH felelősségteljes és áldozatkész munkájának. Röviden: fogalmunk sincs arról, hogy a városban és környékén ki mit akar, milyen jövőképpel rendelkezik, mire van szüksége ahhoz, hogy elégedett legyen a városi élettel. Kik jönnének a városba lakni és kik menekülnek a városból? Mivel a stratégia 2009-től kiegészül a szociális rehabilitáció elemével is, jó lenne tudni, hogy honnan hova jutunk majd el a társadalmi folyamatok szintjén. Addig még van idő felmérni a fent említett elemeket.

- A stratégia minden egyes városrész esetében előirányozta a kerékpárutak fejlesztését. Ehhez az egyesület a Magyar Kerékpár Klub szakmai támogatásával segítséget nyújt, hogy az elkészülő utak kerékpár-kompatibilisek legyenek.

- Az egyesület segítséget nyújt a stratégia ifjúság körében történő társadalmasításában, ha ezt az önkormányzat igényli.