A Fairtrade mozgalom Angliában és itthon

Típus	Cím	Szerző	Válaszok	Legfrissebb tartalom
Írás	Bringapolisz Mjúzik Kolleksön Vol. 37.	kempelen	0	6 hét 1 óra ago
Blogbejegyzés	Bejglitúra 2011-ben is	kempelen	1	6 hét 5 nap ago
Blogbejegyzés	Bringapolisz Mjúzik Kolleksön Vol. 36.	kempelen	0	7 hét 5 nap ago
Blogbejegyzés	Az egy százalékkal is elszámolunk jól	kempelen	0	7 hét 5 nap ago
Programajánló	Fergeteges Mikulás Alleycat	kempelen	0	10 hét 5 nap ago

Projekt címe: Ifjúsági animáció Európában
Finanszírozó: Tempus Közalapítvány, Életen át tartó tanulás, Leonardo da Vinci Mobilitási program, Munkavállalók és munkanélküliek kategória
Pályázó: Kikötő Ifjúsági Kulturális és Szociális Egyesület
Kedvezményezett:Vanicsek Orsolya, ifjúsági animátor

Tanulmány

Cambridge, Anglia
2008. január 25- április 18.

Készítette: Vanicsek Orsolya

Tartalomjegyzék

1. Fairtrade az Egyesült Királyságban
2. Mi is az a Fairtrade?
3. Történeti áttekintés
4. Fairtrade Városok és Iskolák
5. A Fairtrade magyarországi vonatkozásai
6. Az ellenzők – a Fairtrade kritikája
7. Módszertani gyűjtés
a. Passion for fashion workshop
b. Csokirándulás
c. Hasznos weboldalak
8. Felhasznált irodalom

Fairtrade az Egyesült Királyságban

Az Angliában töltött három hónapom alatt rengeteg olyan dologgal találkoztam, ami Magyarországon máshogy működik, mint az Egyesült Királyságban, vagy esetleg nem is létezik, de a kulturális és gazdasági különbségeken felül a legizgalmasabb és legérdekesebb számomra a Fairtrade Movement volt. Fogadó szervezetem, annak alkalmazottai és mentrom mind elhivatott támogatói a Fairtrade-nek, s nekik köszönhetően betekintést nyerhettem annak etikai, gazdasági és megvalósíthatási aspektusaiba. Rengeteg dolgot tanultam tőlük, és célomul tűztem ki, hogy hazautazásom során minden lehetőséget megragadok arra, hogy a Fair Trade eszményeit és az egész mozgalmat népszerűsítsem Magyarországon is.

Mi is az a Fairtrade?

A Fair Trade mozgalom (magyarul az elnevezést méltányos kereskedelemnek fordíthatjuk) egy olyan megközelítés, mely a nemzetközi árucsere szokásos megközelítésétől eltér, s melynek célja, hogy a termelők méltányos árat kapjanak áruikért, és ezzel biztosítani tudják megélhetésüket. Olyan kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani, elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folytatott szemléletformáló kampányokkal. A szegényebb dél-amerikai, afrikai, ázsiai országokban élő kávé, tea, és kakaó ültetvényeken dolgozó emberek félelmetesen kis töredékét kapják meg annak a pénznek, amelyet mi a boltban kifizetünk. Például egy körülbelül 300 Ft értékű doboz teáért a termelő körülbelül 8 Ft-ot kap. A kávé kilónkénti, körülbelül 1000 forintos bolti árából a termelő jó, ha száz forintot lát kilónként. A vásárlótól elkért összeg közel hatvan százaléka a kereskedőket gazdagítja.

A méltányos kereskedelem alapelvei szerintem követendő példaként szolgálhatnának az egész világban. Ilyen elv például az emberi jogok védelme a társadalmi igazságosság, környezetbarát tevékenységek és gazdasági biztonság előmozdításával A hátrányos helyzetű termelők, különösen a nők és az őslakosok fejlődési esélyeit növeli, valamint kiemelt védelmet nyújt a gyermekek kizsákmányolása ellen. Célja, hogy növelje a termelők jövedelmét és életszínvonalát azáltal, hogy javítja a piacra jutás esélyeit, megerősíti a termelők szervezeteit, jobb árat fizetve az árukért, s hosszú távú kereskedelmi kapcsolatra törekszik a termelőkkel. Alapelvnek tekinthetjük a kereskedelmi partnerség jó példájának megteremtését azáltal, hogy hangsúlyozzák a párbeszéd, az átláthatóság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának fontosságát. Végül, de nem utolsó sorban a Fairtrade hívei kampányolnak a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályainak és gyakorlatának megváltoztatásáért. Rengeteg helyen építettek iskolákat, óvodákat, kórházat, abból a pénzből melyet a Fairtradenek köszönhetően kaptak. A Fairtrade követelményei között nem csak a gazdasági szempontok játszanak fontos szerepet, hanem a Fairtrade termékek előállítása során környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük a termelőknek ,valamit nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra is.
A Fairtrade egy olyan szerződés, mely garantál egy bizonyos a piacinál magasabb, fix alapárat a termelőknek, melynek meghatározásakor figyelembe veszik az előállítás tényleges költségeit, így a termelők nem függnek az árutőzsdei árak ingadozásaitól. Ezért cserébe elvárják, hogy a termelők egyrészt bizonyos munkaügyi, szociális, másrészt ökológiai, környezetei feltételeknek megfeleljenek. Ezen a minimumon felül létezik az úgy nevezett Fairtrade Premium, melyet szociális, környezetvédelmi vagy gazdasági fejlesztési projektekbe fektetnek be, erről a befektetésről a termelők tanácsa dönt. (így építenek például iskolákat, kórházakat, satöbbi.)

Történeti áttekintés

Először összefoglalnám a Fairtrade mozgalom történelmét. A mozgalom legtávolabbi gyökerei a 19. század végéig nyúlnak vissza, amikor is olasz és angol szövetkezetek célul tűzték ki a termelőktől a kereskedőkig tartó egységes gazdasági láncok létrehozását. A második világháború után fordult számost segélyszervezet figyelme az ún.. fejlődő országok felé. A Fairtrade elképzelés több, mint 40 éve létezik, a kezdeményezés azonban a csak 80-as években fordult komolyabbá.
1988-ban kezdték el az első „fairly traded” mexikói kávét árulni holland szupermarketekben, mely a „Max Havelaar” nevet viselte, egy képzeletbeli holland karakter után, aki tiltakozott a holland kávéültetvényeken dolgozó munkások kihasználása ellen.
valamint a Fairtrade Mark az Egyesült Királyságban és Írországban, a Rattvisemarkt Svájcban, míg a Reilu Kauppa márka Finnországban népszerűsítette a méltányos kereskedelmet a 80-as 90-es években. 1997-ben megalapították Bonn-ban a Fairtrade Labelling Organizations International-t (FLO), melynek célja a méltányos kereskedelem összefogása és az egész világon érvényes színvonal felállítása és tanúsítványok kiállítása volt.
A Transfair logója
2004-ben az FLO két alszervezetre bomlott, az FLO International megmaradt a szabványok felállítója és a termelők üzleti tanácsadója, míg az FLO-CERT feladata, hogy felvizsgálja és tanúsítsa a kereskedő szervezeteket. 2007-ben már 21 minősítő hivatal létezett, olyan új tagokkal, mint például Új-Zéland vagy Mexikó. A méltányos kereskedelemmel foglalkozó legfontosabb szerzvezetek :
 FLO, Fair Trade Labelling Organisations International: a címkézési rendszerek egyeztetésére és a monitoring koordinálására szakosodott
 IFAT, International Federation of Alternative Trade: információcserére szakosodott szövetség, 5 világrész szervezeteit tömöríti
 NEWS, Network of European World Shops: 13 európai ország importőrei alapították
 EFTA, European Fair Trade Association: 9 európai ország importőrei alapították
 FINE, a fenti négy szervezet nem formális szervezetet hozott létre, amelynek célja az információáramlás biztosítása, a tevékenységek összehangolása, közös követelményrendszer kidolgozása.

A brit Fairtrade Foundation-t 1992-ben alapította a CAFOD, a Christian Aid,a New Consumer, a Traidcraft és a World Development Movement, melyekhez később csatlakozott Nagy-Britannia legnagyobb nőegylete, a Women’s Institute is. Az első ellenőrzött, hivatalos Fairtrade termékeket 1994-ben lehetett megvásárolni, csokoládé és tea formájában.
Azt mesélték a Fairtrade-et támogató angol ismerőseim, hogy eleinte nemcsak hogy drágábbak voltak ezek a termékek, de a minőségük sem volt túl jó, a fair trade kávé egyenesen ihatatlan volt, ezért tartott nagyon sokáig, míg a fair trade népszerűvé vált – miután leküzdötték a minőségi problémákat, és a Fairtrade kávé, tea, csokoládé ugyanolyan jó minőségűek lettek mint más termékek –, sokáig tartott, mire visszanyerték az emberek bizalmát a fairtrade-del kapcsolatban.

Kezdetben ezek a termékek lényegesen drágábbak voltak, mint a hagyományosak, mamár azonban elhanyagolható a különbség, sőt, sokszor a fairly traded az olcsóbb. Mára már rengeteg féle terméket lehet fair trade címkével kapni, a teán, kávén, csokoládén felül ma már létezik fair trade ananász, bor, méz, cukor, banán, gyümölcslé, virág, rizs, még fair traded pamutáru és focilabda is van. A szépségipar területén is kezd hódítani a Fairtrade mozgalom, ugyanis a kozmetikumok között is találhatnak méltányos árukat azok a vásárlók és fogyasztók, akik a fejlődő országok termelőinek sorsát szívükön viselik, fair trade szappannal és habfürdővel kényeztethetik magukat az erre vágyók.

Egész katalógusnyi fair trade bútorkínálatból is választhatunk, amennyiben nappalinkat méltányos dohányzóasztallal szeretnénk felszerelni, ugyanis a Fairtrade kiterjedt már az indiai kézi készítésű bútoriparra is, ám ezeknek a mesterműveknek egyelőre igen borsos az áruk. 2005-ben több mint 700 különböző féle fair trade termék volt kapható az angol kereskedelemben, se ez a szám azóta is folyamatosan növekszik, szinte párhuzamosan a népszerűségükkel. Egy 2007-es felmérés szerint ötből három brit felnőtt állampolgár felismerte a Fairtrade logót. Azonban még mindig folyik a népszerűsítés és reklámozás, hogy még közismertebbé és mindennapibbá váljanak ezek a termékek. 1995 óta minden évben megrendezésre kerül a Fairtrade Fortnight, amely különböző rendezvénysorozatokból, a Fairtrade termékek promótálásából áll, szerencsém volt részt venni számos ilyen eseményen, például egy kenyai Fairtrade tea ültetvényen tett látogatásról tartott előadást egy házaspár, akik ellátogattak egy „nem fair trade” ültetvényre is, így látták a dolgozók életkörülményei között mekkora különbség. Nagy előnye a Fairtrade termékeknek, hogy gyakran (de nem szükségszerűen sajnos) „organic” azaz vegyszermentesen termesztik az élelmiszert, ami nem csak a fogyasztó de a termelők szempontjából is nagyon fontos.
Fairtrade termékek eladási statisztikája az Egyesült Királyságban 1998-2007 (millió £ )
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Kávé 13.7 15.0 15.5 18.6 23.1 34.3 49.3 65.8 93.0 117.0
Tea 2.0 4.5 5.1 5.9 7.2 9.5 12.9 16.6 25.1 30.0
Csokoládé 1.0 2.3 3.6 6.0 7.0 10.9 16.5 21.9 29.7 34.0
Méz n/a n/a 0.9 3.2 4.9 6.1 3.4 3.5 3.4 5.0
Banán n/a n/a 7.8 14.6 17.3 24.3 30.6 47.7 65.6 150.0
Virág n/a n/a n/a n/a n/a n/a 4.3 5.7 14.0 24.0
Bor n/a n/a n/a n/a n/a n/a 1.5 3.3 5.3 8.2
Pamut n/a n/a n/a n/a n/a n/a n/a 0.2 4.5 34.8
Egyéb n/a n/a n/a 2.2 3.5 7.2 22.3 30.3 45.7 90.0
Összesen 16.7 21.8 32.9 50.5 63.0 92.3 140.8 195.0 286.3 493.0

Kis ízelítő a Fairtrade választékból:

Manapság megszokott dolog, hogy egy iskola átalakulhat Fair Trade School-á illetve a városok is pályázhatnak a Fair Trade Town elnevezésre. 2001-ben a lancashire-i Garstang volt az első város, mely Fairtrade-nek kiáltotta ki magát. 2005-ben Manchester is csatlakozott a sorba, s ezzel Nagy-Britannia századik Fairtrade városává vált. A nemzetközi fair trade mozgalom legfrissebb adata szerint ma 520 fair trade várost tartanak nyílván. Köztük Malmöt, ahol az idei Európai Szociális Fórum kerül megrendezésre.

Fairtrade Városok és Iskolák

A Fairtrade városok és iskolák egyaránt célul tűzték ki, hogy népszerűsítik a méltányos kereskedelmet, és a civil szervezetek és a fair-világban jártas személyek azon dolgoznak, hogy egyre több tagot toborozzanak mindkét táborba. A kezdeményezés 2001-ben indult a Lancashire-ben található Garstang városából, ahol az Oxfam egyik lelkes támogatója, egy Bruce Crowther és a Garstang Oxfam Group erőfeszítéseinek és a Fairtrede termékek terjesztésének köszönhetően a márka 70 % -os ismertséget ért el alig pár hónap alatt. A Garstangban zajló sikeres akciók láttán a Fairtrade Foundation megfogalmazta az úgy nevezett Fairtrade Város Célkitűzéseket és kiadott egy programtervezetet annak érdekében, hogy más városokat is az elöljáró példa követésére buzdítson. A 2001 és 2006 közti időszakban több mint 200 város nyerte el az elismerő Fairtrade címet.
Hogy miért jó egy városnak vagy egy iskolának, ha Fairtrade lesz? Nos, egyrészt, hogy egy olyan mozgalomhoz csatlakoznak, melynek egyre több és több tagja van világszerte, s ezzel segíteni tudnak a harmadik világbeli termelők körülményein. Másrészt ez által nemzetközi és helyi elismerésben is részesülnek az adott intézmények, és egy az egész világra kiható mozgalom tagjaivá válhatnak. Ezek a városok és iskolák büszkék „Fairtrade” mivoltukra, s rendszeres kampányokkal és rendezvényekkel igyekeznek lelkes támogatókat toborozni. A legújabb hírek szerint Skócia és Wales polgárai elhatározták, hogy országukat Fairtrade országgá alakítják záros határidőn belül
És hogy hogyan válhat egy közösség Fair Trade várossá? Öt alapkritériumnak kell megfelelniük, azaz érvényesüljön az "'5 K"

képviselő-testület: a helyi képviselő testület hoz határozatot a méltányos kereskedelem támogatásáról és méltányos kávét, teát fogyasszon ülésein, az irodákban és a büfékben.
kereskedelem (viszonteladók és étkeztetés): méltányos termékek választéka legyen elérhető az üzletekben, a kávézók és étkeztetéssel foglalkozó vállalkozások méltányos termékeket is kínáljanak.
közösség: a munkahelyeken, oktatási intézményekben, egyházi közösségekben és más közösségi helyeken méltányos termékeket használjanak.
közmegegyezés (nyilvános támogatás médián és eseményeken keresztül): figyelemfelkeltő média tudósítások és események szervezése a kampány széleskörű támogatottságának elérése érdekében.
kapitányok (irányító csoportok): helyi méltányos irányító csoport, amely rendszeresen találkozik, és biztosítja a folyamatos méltányosság melletti elkötelezettséget. Az irányító csoport összetétele reprezentálja a közösséget.

A Fairtrade Foundation honlapján, www.fairtrade.org.uk címen találhatunk több információt eme kezdeményezésekről.

A Fairtrade magyarországi vonatkozásai

Hazánkba is eljutott már a Fairtrade mozgalom előszele, s bár a termékek még nem kaphatók minden sarki abc-ben, a kezdeményezés egyre több támogatót szerez magának itthon is. A www.fairvilag.hu és a www.fairtradecenter.hu oldalakon olvashatunk részletesebben Fairtrade mozgalomról, valamint annak magyar vonatkozásairól. Örömhír, hogy már egyre több helyen vásárolhatunk ilyen termékeket, sőt, Budapesten fairtrade kávézó is nyílt, illetve több, a méltányos kereskedelmet támogató kávézót találhatunk.
Sajnos azonban még nagyon távolinak tűnik az a nap, amikor Magyarországon is közismert lesz a mozgalom.
„Magyarországon a fair trade a morális és üzleti siker ellenére sem képes gyökeret verni. Néhány civil szervezet megbízásából az Ökotárs Alapítvány végzett kutatást, hogy kiderítse, miért utasítja el a magyar fogyasztó a tisztességes kereskedelemből származó árukat. A felmérés elég siralmas képet fest a magyar fogyasztói szokásokról: a magyar fogyasztók mindössze 13 százaléka volna ideálisnak mondható fair trade vásárló. A kedvezőtlen helyzet legfőbb oka a magyarországi népesség igen magas árérzékenysége. A fair trade termékek ugyan abban az árkategóriában, esetleg egy kicsit magasabb áron kínálnak alternatívát a globális kereskedelem által szállított termékekhez képest. Ez az eltérés a magyar fogyasztók többségének még komoly gondot okoz. Alapvetően kevesen vannak (9 százalék) azok, akik semmilyen formában nem vennének Fairtrade terméket. A felmérés során a válaszadók egyharmada úgy válaszolt: együtt érez a harmadik világ termelőivel, azonban nincs abban az anyagi helyzetben, hogy segítsen rajtuk azzal, hogy az ő termékeiket vásárolja. Valamelyest jobb a helyzet a felmérés szerint "tudatos együttérzőknek nevezett csoporttal". Ők komolyan gondolják a segítséget, azonban nem feltétlenül a harmadik világ termelőit segítenék a boltban elköltött pénzükkel: tudatosságuk sokkal inkább a magyar termékek felé fordítja őket. Általános egyébként a magyar fogyasztók körében az a gondolat, hogy EU-tagságunk ellenére inkább a tőlünk nyugatabbra élőknek kellene segíteniük a harmadik világ termelőin, illetve az, hogy a magyar termelőknek is támogatásra van szüksége. Két olyan fogyasztói csoport található ma Magyarországon, amely adott esetben vásárolna fair trade terméket. A fogyasztói torta több mint ötödét teszik ki azok, akik leginkább a termékek összetétele alapján választanak a boltokban: ők a biopiacok , bioboltok vásárlói is. Mivel a méltányos kereskedelembe bekerülő termékek szigorú minőségi kritériumoknak kell, hogy megfeleljenek - ráadásul sok közülük bio minősítéssel rendelkezik, lehet, hogy ez a csoport alkalomadtán vásárolhatna a fair trade áruból. Mindössze a fogyasztók 13 százaléka felel meg minden tekintetben a fair trade célcsoport követelményeinek: jó anyagi helyzetben vannak, kedvezőnek értékelik helyzetüket, ráadásul tudatosságuk okán megfelelően átlátják fogyasztói szokásaik következményeit, ők akár többet is hajlandóak volnának kifizetni a méltányos kereskedelemért.”
Több civilszervezet fogott össze, és létrehozták a Méltányos Kereskedelem Szövetséget,mint például a Planet Alapítvány, Rügyecskék Alapítvány, Tudatos Vásárlók Egyesülete, Védegylet, Útilapu Hálózat, és a Zöld Fiatalok Egyesülete. Ők küzdenek azért, hogy a vásárlók ellenállását megtörve itthon is bevett szokássá váljon Fairtrade termékeket választani. Bíztató reménysugár, hogy bár Magyarországon egyelőre nincs olyan szervezet, amely tanúsítványt adhatna ki arról, hogy egy adott termék valóban méltányos kereskedelemből származik, de egy külföldi szervezettől kap majd igazolást az a magyar cég (East West Towers Kft), amelyik méltányos kereskedelemből származó, Magyarországon pörkölt kávét készül bevezetni a piacra, derült ki a méltányos kereskedelem világnapja (május 13.) alkalmából szervezett rendezvényen.

Az ellenzők – a Fairtrade kritikája
Mint minden jelenség, a Fairtrade is megosztja a világot, hiszen az egyre növekvő támogatói tábor mellett találhatunk ellenzőket is. Számos olyan vélemény létezik, hogy a Fairtrade is csak egy módja annak, hogy a régi gyarmatosító országok polgárai „tisztára mossák” lelkiismeretüket, hiszen végső soron ősatyáik tehetnek arról, hogy a harmadik világbeli szegény országok lakosai ilyen körülmények között élnek. Mások szerint a Fairtrade is egyfajta módja a jótékonyságnak, ám világot rengető ereje nincsen. Sokan azt támadják, hogy miközben a létfontosságú gabonákból súlyos hiány alakul ki a déli országokban, a fair trade akkor is - a legjobb minőségű földeken termelt – gyarmatáruk termelését szorgalmazza. „A fair trade a valóságban egy- a szegény országok gazdagparasztjainak juttatott szubvenciós rendszer (a rendszerben mintegy ötmillió termelő vesz részt). A védjegy megszerzésének költségei ugyanis 600-700 ezer forint körüli összeget tesznek ki, amelyet javarészt csak jól működő szociális szövetkezetek képesek megszerezni.”
Személyes véleményemet remekül összefoglalja a következő idézet: „Ha kizárólag üzleti szempontokat nézünk és mellőzzük a humanitárius, környezetvédelmi és emberi jogokat, a következtetés akkor is pofon egyszerű: a Fair Trade évről évre nagyobb szeletet fog kihasítani magának az egyes országok költségvetését meghaladó vagyonokkal rendelkező óriásvállalatok tortájából. A méltányos kereskedelmet nem lehet kizárólag a kereskedelem formázójába gyömöszölni, hiszen itt jelen vannak az emberi értékek, a tisztelet, a bizalom, valamint a lehetőség, hogy a családok gyermekeik iskoláztatásával – akik majd mérnökökké, orvosokká, tisztségviselőkké válnak – képesek legyenek a közösség érdekeit képviselni „Góliáttal” szemben. A méltányos kereskedelem felemelkedés, öntudatra ébresztése azoknak az embereknek, akik látástól vakulásig dolgoztak láthatatlan cégtulajdonosoknak napi egy dolláros éhbérért a DDT-vel szennyezett földeken.” Rengeteg kiaknázatlan lehetőséget látok a Fairtrade mozgalomban, melyet szívügyemnek tartok, és remélem hamarosan eljön az idő, amikor hazánkban is ismertté válnak ezek a termékek, és azok az elvek, melyeket a Fairtrade képvisel.

Módszertani gyűjtés

Fogadó szervezetemnél töltött idő alatt volt szerencsém az animátorok munkájában aktívan is részt venni, segítőként izgalmas workshopokon vehettem részt, melyeket megpróbáltam az alábbiakban magyar viszonyokra adaptálni, leírni.

Passion For Fashion Workshop

Cél :
Felhívni a figyelmet arra, hogy szinte minden, ami körül vesz minket, még a ruhánk is – legyen az új, használt, márkás, vagy piaci- a világ szegényebb részein készül, s a termelők, munkások nagyon alacsony bérekért dolgoznak éjt nappallá téve. A divat meghatározza mindennapjainkat, mindenkinek ismerős lehet a „mit vegyek fel” probléma, abba azonban kevesen gondolunk bele, hogy egy divatos blúzért, szoknyáért, cipőért –amit esetleg leárazva vettünk kedvenc boltunkban-, valójában milyen árat fizetnek a termelőknek, vagy fordítva a termelők milyen árat fizetnek érte. A workshop célja nem az, hogy lebeszéljen mindenkit arról, hogy új ruhát vegyen, hanem sokkal inkább az, hogy felhívja a figyelmet a vásárlóerő nagy szerepére, melynek segítségével rávehetjük a nagy világmárkákat, hogy javítsanak a termelők munkakörülményein, emeljék fizetésüket, satöbbi. Azzal, hogy megfontoljuk, mit vásárolunk meg, nagy változást érhetünk el.

Eredmény
A fiatalok szembesülhetnek a divatipar mögött rejtőző globális problémákkal, számos készséget fejlesztve, és bátorítást kapnak, hogy cselekedjenek a jövőben azért, hogy a helyzet változzon.
A fialatok
- megfogalmazzák saját definíciójukat a divatról
- belegondolnak, hogy ki, hol, és milyen áron készíti a ruhákat, amit viselnek
- felfedezik, hogy a nagy ruhagyártó cégek mekkora haszonra tesznek szert azzal, hogy kihasználják a szegény országok termelőit
- szembesülnek a „szegény déli munkások” sztereotípiájával, és esélyt kapnak arra, hogy véleményüket megváltoztassák
- megértik, mit jelent a fair trade a divat szempontjából
- megtanulják értékelni, hogy mekkora jelentőséggel bír az, hogy ők választhatnak, mit vesznek fel, és felfedezik, hogy ők is, mint vásárlók befolyásolhatják a divatvilágot és a ruhagyártók politikáját

Workshop felépítése

Bemutatkozás, ismerkedés (10 perc)

Körbeállunk, és mindenki egyesével bemondja a saját keresztnevét, egy divattal kapcsolatos szóval kiegészítve, például „szoknya Szandra” vagy „ kabát Kati”. Miután körbeértünk, elkezdjük elölről, azonban minden egyes embernek a saját nevén kívül az előtte elhangzott neveket is meg kell ismételnie.

Bemelegítés – divat saláta (10 perc)

Amellett, hogy egy szórakoztató bemelegítő feladattal indítunk, a foglalkozás vezetőjének némi támpontot ad arról, hogy mit is jelent a divat a résztvevőknek.
Feladat: kör alakba rendezzük a székeket, eggyel kevesebbet, mint ahányan részt vesznek a játékban. Mindenki leül, aki szék nélkül marad (vagy az elején a tréner) a kör közepére áll és azt mondja, hogy „mindenki aki…” és hozzáteszi a saját divattal kapcsolatos mondatát (például, mindenki aki szoknyát visel, mindenki aki fekete kardigánt visel, mindenki aki az XY boltban vásárol, satöbbi) és ekkor, akire érvényes a leírás, fel kell álljon és egy másik széket kell keresnie- de közben az is leül, aki a kör közepén volt eredetileg – szóval valaki más kerül majd középre. Addig játszhatjuk, amíg mindenki egyszer sorra nem került.

Mit jelent számodra a divat? (20 perc)

Osszuk a résztvevőket körülbelül 4-5 fős csoportokra, minden csoportnak adjunk egy A1es méretű papírt és színes filctollakat, és kérjük meg őket, hogy írják fel (vagy akár rajzolják le ) mit jelent számukra divat, illetve mi az első dolog, ami eszükbe jut arról a szóról, hogy divat. Miután elkészültek, megtekintjük a plakátokat közösen. A foglalkozás vezetője különböző kérdéseket tesz fel a résztvevőknek, például, hogy általában melyik boltban vásárolnak, mit csinálnak azokkal a ruhákkal, amiket már nem hordanak, illetve h milyen gyorsan változik a divat.

Keresd a címkét! (20 perc)

Ehhez a feladathoz szükség van egy nagy világtérképre, illetve kis ragadós cetlikre. Megkérjük a résztvevőket, hogy rendeződjenek párokba, és próbálják megkeresni a párjuk ruhájába varrt címkéket, és nézzék meg, hogy hol készült az adott ruhadarab. Miután végeztek, vegyenek magukhoz cetliket és ragasszák az adott országra a térképen. Amikor mindenki felragasztotta a cetliket, álljunk a térkép köré, és nézzük meg az eredményt : hol készül a legtöbb ruha, melyek ezek az országok, mit tudunk róluk, melyik ország kapta a legtöbb cetlit, mit jelent ez ? Vajon hol van a ruhagyártó cégek központja ? Miért van az, hogy egyes ruhákon nem jelölik meg a származási országot ? A feladat után beszélgetést kezdeményezünk ezekről a témákról.

Mennyit tudsz a saját cipődről? (15 perc)

Először is végezzünk egy kisebb felmérést, hogy a csoportból hányan viselnek edzőcipőt, melyek a leggyakoribb márkák. Ezek után jelöljünk ki három pontot a teremben, A, B, és C állomásokat, lehetőleg egymástól távol, amennyire csak lehet. Egy kisebb tesztet fogunk elvégezni, amire a résztvevők úgy válaszolnak, hogy az A,B, és C állomásokhoz mennek, aszerint, hogy mit gondolnak helyes válasznak. Miután mindenki megtalálta a helyét, és annál az állomásnál van, amelyiket a helyesnek tartja, felolvassuk a megoldást.

Szerepjáték (35perc)

Ismét három csoportra osztjuk a résztvevőket. A három szerepkártyát véletlenszerűen szétosztjuk közöttük, és megkérjük őket, hogy beszéljék meg, mit gondolnak a saját szerepükről, milyen érzéseket, gondolatokat váltott ki belőlük, majd írják le azokat egy papírra. Erre 20 percük van, gondoskodjunk róla, hogy a csoportok egymástól távol meg tudják beszélni a saját szerepüket. Majd kérjük meg a csoportokat, azaz a cég vezetőinek, a munkások és a vásárlók képzeletbeli csoportjait, hogy válasszanak maguknak egy-egy képviselő szónokot. A felkészülési idő után ismét egy nagy csoporttá rendeződünk, és a három képviselő valamint a tréner középen helyezkedik el. Ezután az egy vállalkozó szellemű résztvevő fogja a riporter szerepét betölteni, s meginterjúvolja a képviselőket, mind a három képviselő elmondja csoportja álláspontját, sérelmeit, véleményét egyesével, majd vitába bocsátkozhatnak, a riporter irányításával persze.

Mi változott ? (10 perc)

Térjünk vissza a kezdeti mit jelent számomra a divat plakátokhoz, és kérjük meg a résztvevőket, hogy post-it cetlikre írják fel, hogy a workshop után mit jelent számukra a divat, és helyezzék el a cetliket egy új plakáton. Hasonlítsuk össze a kezdeti és a mostani válaszokat, kérdezzük meg, van-e esetleg valami elképzelésük, hogy a jövőben mit fognak máshogy csinálni.

Szerepkártyák :

Cégvezetők

• Egy nagy pamutgyártó angol cég, a Lorno vezetői vagytok.
• Hét éven keresztül a mozambiki farmerektől vásároltátok a pamutot, és adtátok el a nagy ruhagyártó cégeknek, mint a Marks&Spencer, NEXT, GAS.
• Az az érdeketek, hogy a lehető legkisebb árat fizessétek a termelőknek, hogy a lehető legnagyobb hasznot kapjátok az eladott pamut után
• Amikor a pamut világpiaci ára hirtelen nagyon alacsonyra csökkent, úgy döntöttetek, hogy többé nem Mozambikban vásároljátok meg a pamutot – mivel máshol sokkal olcsóbb.
• Az üzlet az üzlet, néha nehéz döntéseket kell hozni, hiszen nektek a részvénytulajdonosok érdekeit kell képviselnetek.
Hogy érint titeket az a döntés,(hogyan érezitek magatokat miatta) hogy felfüggesztettétek a mozambiki farmerekkel való kereskedelmet ?
Milyen hatással van ez a vállalatotokra ?
Éreztek-e felelősséget a mozambiki farmerek iránt ?

Termelők

• Mozambiki pamuttermelők vagytok
• Hét éven keresztül termeltetek egy Lorno nevű brit cégnek pamutot
• A Lorno olyan nagy ruhagyártó cégeknek adta el a tőletek vásárolt pamutot, mint a Marks&Spencer, NEXT, GAS.
• Nagymértékben függtök a Lorno-nak eladott pamutért kapott pénztől, hiszen abból vesztek élelmet, ruhát és minden egyebet.
• Idén a pamut világpiaci ára jelentősen lecsökkent, ezért feleannyi pénzt kaptok a terméketekért, mint régen
• Ami mégrosszabb, hogy a Lorno úgy döntött, hogy felfüggeszti a termékeitek felvásárlását ,mivel máshol olcsóbban meg tudja venni
• Nem maradt senki, aki megvenné a pamutotokat.

Mit érzel emiatt a döntés miatt?
Milyen hatással lesz ez a családodra és a családod jövőjére nézve?
Szerinted ez igazságos így ?

Vásárlók

• Rendszeresen vásárolsz a Marks&Spencer, NEXT, GAS üzleteiben, mivel imádod a ruháikat.
• Sosem érdekelt igazán, hogy hogyan készül a ruhád, illetve, hogy kik készítik azt… amíg egy nap láttál egy tv műsort a pamuttermelők helyzetéről Mozambikban, miután a Lorno nevű cég felfüggesztette a termékeik felvásárlását.

Mit gondolsz a Lorno döntéséről?
Szerinted igazságos dolog az, hogy a termelők nem tudják eladni árujukat, csakmert a pamut világpiaci ára csökkent ?
Vajon a Marks&Spencer, NEXT, GAS vezetőinek ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy a termelők jutányos árat kapjanak pamutjukért?
Tudsz-e valamit tenni az ügy érdekében Te, személy szerint ?

Kvíz

A legtöbb márkás edzőcipőt hol készítik?

A) USA
B) Nagy-Britannia
C) Ázsiai országok, mint például Kína, Indonézia, vagy Vietnám

A nagy világmárkák, mint az Adidas, Rebook, Nike…

A) saját cipőgyáraikban állítják elő termékeiket
B)más gyáraknak fizetnek, hogy készítsék el őket
C) ügyes cipészbácsikat alkalmaznak, akik otthon készítik el műhelyükben a cipőket

Körülbelül egy 20 000 Ft-os cipő árából mennyi pénzt kap a termelő?

A) 300Ft-ot
B) 1000Ft-ot
C) 5000Ft-ot

Mennyi ideig kell egy vietnámi cipőgyári munkásnak dolgoznia, hogy egy tojás árát megkeresse ?

A)14 percet
B) 23 percet
C)35 percet

Az edzőcipők hány százaléka készül csak sportolási célra ?

A)10%
B)40%
C)90%

Hány országban árulnak Reebok termékeket?

A)12
B)60
C)140

Hány millió dollárt kap Andre Agassi évente a Nike-tól, mint sponzorától?

A) 10 millió
B) 5 millió
C) 1 millió

Melyik márka volt a legnépszerűbb 1999ben ?

A)Nike
B)Adidas
C)Reebok

Megoldások : C,B,A,B,A,C,A,B
Csokirándulás

Cél:

Csokoládé nélkül nincs ünnep, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi csokoládét eszünk – húsvéti nyuszik, csokitojás, csokimikulás, szaloncukor, csokibonbon Valentin-napra, és még sorolhatnám. Akármikor megyünk vendégségbe vagy szülinapra, a csokoládé mindig jó ajándék ötlet. És nem kevésbé népszerű – egy átlagos magyar évente négy kiló csokoládét fogyaszt el a statisztikák szerint! Azonban abba kevesen gondolunk bele, hogy mi lapul a csomagolás mögött, honnan jön ez a rengeteg csokoládé, mekkora utat jár be egy kakaó bab mire egy tábla csoki formájában a boltok polcaira kerül - és ki dolgozik azért, hogy mi ezzel az édes finomsággal kényeztessük magunkat.

Bemelegítő (icebreaker) feladat: (5 perc)

Ideális olyan csoportban, ahol a résztvevők nem ismerik egymást. Körbeállunk, és a foglalkozás vezetője bemutatkozik, és megmondja, mi a kedvenc csokija, majd a mellette álló így folytatja :” x vagyok, a kedvenc csokim z, tőlem balra y, kinek kedvenc csokija…” ahogy haladunk körbe, mindenki a mellette álló két ember nevét ismétli meg a csokikkal együtt, és persze elmondja a magáét. A kör végére megtanuljuk a neveket, és egy képet kaphatunk arról, hogy mennyire jártasak a résztvevők a csokoládé világában.

Mi csörög a zsákban?(10 perc)

Bemelegítő játék, amely rávilágít arra, hogy mennyire sok csokoládét fogyasztanak a fiatalok manapság. Szükség lesz egy zsákra, amit különböző márkájú csokoládéval tömünk meg. A foglalkozás vezetője kiválasztja az egyik csokit, megnézi melyik az, majd azt mondja, hogy „ A kezemben lévő csoki csomagolása zöld, barna betűkkel szerepel a neve rajta, kis kockákból áll, különböző ízesítésű változatai vannak…” és addig folytatja, amíg a fiatalok ki nem találják, hogy Boci csokiról van szó. Ezt végigjátsszuk az összes csokival – a játék végén jutalmul a csoport megeheti a csokoládét, ha akarják.

Egy kis matek ( 5 perc)

Körbe ülve egy kis felmérést végzünk a csoport csokoládé fogyasztásáról. Mindenkit megkérünk, hogy gondolja ki, körülbelül hány szelet csokoládét fogyaszt el egy átlagos hónapban. Majd felírjuk a táblára a számokat, összeadjuk a csoport fogyasztását, és egy szelet csoki árát 100Ft-nak véve kiszámoljuk, mennyi pénzt költ csoportunk havonta átlagosan csokira ! Az eredmény megdöbbentő lesz ! Érdekességként elmondhatjuk, hogy felmérések szerint egy átlagember 200 szeletke csokoládét fogyaszt évente !

Mit gondolsz? ( 10 perc)

Minden részvevő a saját cetlijére felírja, mit is jelent számára a csokoládé, majd felragasztja azt a középen elhelyezett flipchartra.. Visszarendeződünk nagy csoportba, és a foglalkozás vezetője felolvassa a válaszokat. Ezután érdekes csokitényekre hívjuk fel a csoport figyelmét. **

Kvíz * (20 perc)

Ehhez a játékhoz szükség lesz a következőkre: papír, tollak, csoki (Fairtrade lenne az ideális…), kés, villa, dobókocka. A résztvevőket két csoportra osztjuk, és először az A csoport egyik játékosa dobhat a kockával. Annyi kocka csoki lesz a jutalma, ha a csapata jól válaszol a kérdésre, ahányast dobott a kockával. A csapat tagjai természetesen segíthetnek a csokoládé elfogyasztásában, azonban nehezítés képp a kést és villát kell használni az evéshez. Ezzel jó hangulatot teremtünk egy kis tanuláshoz. Addig játszhatjuk, amíg a kérdéseink vagy a csokoládénk el nem fogy.

Honnan jön a csoki? (10 perc)

Ehhez a feladathoz szükség van egy nagy világtérképre, illetve ragasztós cetlikre, két különböző színben, és ismét két csoportra osztjuk a résztvevőket. Az egyik csapat kap egy papírt, amelyen a következő országok szerepelnek : Svájc, Németország, Belgium, Ausztria, Írország, Egyesült Királyság, USA, a másikon : Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Brazília, Kamerun, Malajzia.
A két csapat a saját színű cetlijével bejelöli ezeket az országokat, majd ha mindkét csapat befejezte ( így a földrajzi készségeket is fejleszthetjük hozzájárulva ezzel a globális szemlélet kialakításához) , beszélgetést kezdeményezünk a két különböző színű cédula elhelyezkedéséről a térképen. Mit vesznek észre a fiatalok? Mit gondolnak arról, hogy miért alakult ki ez az eltoldott kép? (az egyik szín a Föld déli részére összpontosul, a másik az északira).
Mit gondolnak arról, hogy a világ egyik felén termelik a kakaóbabot, melynek haszonélvezői a világ másik felén élő gazdagabb országok vásárlói ? Mit tudnak a résztvevők az egyes országokról?

Mi változott? (10 perc)
Befejező beszélgetés arról, hogy mennyiben változott a részvevők megértése a csokoládé kereskedelemről. Mindenkivel felíratjuk kis cetlikre a bennük megfogalmazódott gondolatokat, majd azokat közösen is megbeszéljük.

*Kvíz kérdések:
1. Soroljátok fel azt a hat országot, melyek élen járnak a kakaóbab termelésben!
2. Mikor és hol készítették az első tábla csokit ?
3. Melyek a csokoládé legfőbb hozzávalói ?
4. Hány százalék tiszta kakaót tartalmaz egy átlagos tábla csokoládé?
5. Mi adja a csoki különleges ízét?
6. Mi az a kakaóvaj?
7. Vajon ki kapja annak a pénznek a nagy részét, amit te a csokiért fizetsz a boltban ?
8. Melyek a fő csokoládé gyártó cégek?
9. Mi a Fairtrade lényege?
10. Melyik társadalmi réteg fogyasztja a legtöbb csokoládét ?
11. Mely 3 ország a világ legnagyobb csokoládé-fogyasztója?
12. Hogyan kell csokoládét olvasztani ?
13. Hogyan kell a csokoládét tárolni ?
14. Melyik alapvető ásványi anyag található meg a csokiban ?

Válaszok:

1. Elefántcsontpart, Ghána, Indonézia, Nigéria, Brazília, Kamerun
2. 1847. Nagy-Britannia
3. kakaóvaj, kakaómassza, tej, cukor, növényi zsír
4. 25%
5. az 5-7 napig tartó erjesztés/forralás
6. kakaóbabból nyert zsiradék
7. a csokoládé gyártó cégek és a boltok profitja
8. Philip Morris / Kraft, Mars, Hershey, Nestlé, Cadbury
9. A termelők jutányos árat kapnak az általuk termelt kakaóért. (pl.)
10. nők 40%, férfiak 26%, gyerekek 34%
11. Svájc, Nagy-Britannia, Belgium
12. lassú gőz felett
13. száraz, hűvös helyen
14. réz

**Csokitények:

- Kutatások bizonyítják, hogy a boldogság nagymértékben hozzájárul a mentális és fizikai egészség fenntartásához, illetve a betegségek, és stressz remek ellenszere lehet.

Azok az emberek, akik csokit esznek, nagyobb eséllyel érzik magukat boldognak, mint azok, akik nem 
A csokoládé előállításához felhasznált kakaóbab kalciumot, vasat, cinket tartalmaz, emellett a hozzáadott tej B vitaminokban és proteinben gazdag.
Önfeledten élvezhetjük a csokoládé nyújtotta élvezeteket, amennyiben azt beépítjük egészséges táplálkozásunkba, és nem feledkezünk meg az elengedhetetlen mozgás öröméről sem!
Állítólag Napóleon mindig tartott magánál csokoládét hadjáratai során, és szívesen fogyasztotta amennyiben hirtelen energia-utánpótlásra volt szüksége.
A csokoládéfogyasztás köhögés csillapítására is megfelelő
Kutatások szerint egy szelet csokoládétól kitisztul a fejünk, és jobban tudunk gondolkodni

Hasznos weblapok:

külföldi

www.fairtrade.org
www.fairtrade.org.uk
www.maketradefair.com
www.wto.org
www.tradejusticemovement.org.uk
www.ethicaltrade.org
www.bananalink.org.uk
www.fairtradeonline.com
www.cafod.org.uk
www.wdm.org.uk/campaign/WTO.htm
www.fao.org
www.sustainweb.org
www.christian-aid.org.uk
www.risc.org.uk
www.traidcraft.co.uk
www.tradewatch.org
www.glade.org
www.ifat.org
www.worldshops.org
www.eftafairtade.org
http://en.wikipedia.org/wiki/Fairtrade_Town