Projekt címe: Ifjúsági animáció Európában
Finanszírozó: Tempus Közalapítvány, Életen át tartó tanulás, Leonardo da Vinci Mobilitási program, Munkavállalók és munkanélküliek kategória
Pályázó: Kikötő Ifjúsági Kulturális és Szociális Egyesület
Kedvezményezett: Molnár Judit, ifjúsági animátor

A globális dimenzió megjelenése a brit Nemzeti Tantervben és a magyar globális nevelés helyzete

Tanulmány

Cambridge, Nagy- Britannia
2008. október 1. – 2008. december 22.

Készítette: Molnár Judit

Tartalomjegyzék
1. Bevezető gondolatok 3
1.1. Témaválasztásom indoklása 3
1.2. A globalizáció kísérőjelenségei 4
1.3. A globalizáció és az oktatás 5
2. Az ENSZ kezdeményezései az oktatás területén 5
2.1. Az ENSZ bemutatása 5
2.2. Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai 6
2.3. Oktatást Mindenkinek 7
2.4. ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtizede 2003–2012 8
2.5. ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized 2005-2014 9
3. Globális nevelés Nagy- Britanniában 10
3.1. A globális dimenzió térhódítása 10
3.1. A brit Nemzeti Tanterv 11
3.2. Készségfejlesztő feladatok a különböző korcsoportok részére 13
3.2.2. Alapozó képzés (3-5 év között) – Egy különleges barát 13
3.2.3. Első korcsoport (5-7 év között) – Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan 14
3.2.4. Második korcsoport (7-11 év között) – Béke és konfliktusok az újságban 15
3.2.5. Harmadik korcsoport – (11-14 év között) – Katasztrófák 16
3.2.6. Negyedik korcsoport (14-16 év között) – Lehet egy háború is igazságos? 17
4. Globális nevelés Magyarországon 17
4.1. Nemzeti Alaptanterv 17
4.2. A HAND Szövetség 19
4.3. GlobEdu projekt 21
4.4. Globális Nevelés Tudásközpont és Adatbázis 22
4.5. Bocs Alapítvány 23
5. Összefoglalás 23
Bibliográfia 24

1. Bevezető gondolatok
1.1. Témaválasztásom indoklása
A LEONARDO program keretében lehetőségem nyílt 12 hetes szakmai gyakorlat eltöltésére Nagy-Britanniában, Cambridge-ben, egy Humanitarian Centre elnevezésű nem kormányzati szervezetnél. Ez egy úgynevezett „networking” szervezet – azokat a cambridge-i szervezeteket támogatja, amelyek a nemzetközi segítségnyújtás és fejlesztés területén tevékenykednek, hogy egyesíthessék erőiket, és erősebbé váljanak. Együttműködést ajánl ezeknek a szervezeteknek egymással illetve a helyi közösséggel, akadémiai intézetekkel, brit és nemzetközi segélyezési intézményekkel.

A szervezettel való együttműködés során jobban megismerhettem a globalizáció okozta kihívásokat, amelyek napjaink társadalmát erősen befolyásolják. Munkám során a legnagyobb benyomást a Cambridge-i Egyetem nemzetközi fejlesztési kurzusa tette; abban a szerencsében volt részem, hogy részt vehettem a kurzus 4. modulján, amelynek témája az extrém szegénység megszűntetése és az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak teljesítéséig vezető út volt. A kurzus témája alapvetően a világgazdasági-kereskedelmi aspektusok bemutatása volt, de bölcsészhallgatóként engem a terület társadalmi-oktatási oldala ragadott meg.

Az kétségtelen, hogy a világban komoly változásokra van szükség, és nem csak a politikában vagy a gazdasági életben, hanem az emberek fejében is. A változás elindításához az oktatás a legmegfelelőbb eszköz. Az a gyermek, amely minőségi, valódi értékek mentén felépített oktatásban részesül, felnőttként valódi értékeket képvisel majd, és a megfelelő kvalitások birtokában változásokat indíthat el saját közösségében, társadalmában. Jelen tanulmányomban arra kívánok rávilágítani, hogy a nemzetközi közösség milyen kezdeményezéseket dolgoz ki az oktatás fejlesztését, átalakítását illetően, és ezek hogyan jelennek meg a helyi oktatás szintjén Nagy- Britanniában és Magyarországon.

1.2. A globalizáció kísérőjelenségei
A XX. század második felében a világ soha nem látott fejlődésnek indult; elképesztő mértékű technológiai, társadalmi, gazdasági változások történtek; a világ megváltozott, és a globalizáció korába lépett. A fejlődés azonban kétélű dolog; míg a világ egyik része előtt újabb és újabb lehetőségek nyíltak ki, addig a Föld elmaradott országainak helyzete semmivel sem lett könnyebb, sőt hátrányos helyzetük egyre fokozódott. Az emberiség fele napi 2 dollárból próbál megélni; az alapvető egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és tiszta ivóvízhez való hozzáférés a világ szegényebb országaiban még ma is megoldatlan kérdés, a klímaváltozás negatív következményei pedig a fejlődő országokban élő emberek életét is számtalan módon még nehezebbé teszi.

A Föld édesvíz tartaléka kiapadóban van, a fejletlen országokban több mint 1 milliárd ember szenved hiányt ivóvízben. Napjainkban a malária, a himlő, a szifilisz, a tbc, a tífusz, a lepra és az HIV/AIDS rengeteg áldozatot szed világszerte. A Föld légkörének széndioxid-tartalma közel jár ahhoz a kritikus értékhez, amely felett a változások már visszafordíthatatlanok. Még mindig nagyon sok országban korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesülnek az alapvető emberi jogok. Sok helyen diktatórikus rendszerek működnek, polgárháború dúl. Sok területen az emberek tömegesen kénytelenek elhagyni lakóhelyeiket akár természeti katasztrófa vagy háborúk, vallási üldöztetés miatt. Ma a világon még mindig több mint 100 millió gyermeknek nincs lehetősége arra, hogy iskolába járjon.

Ezen problémákkal összefüggésben a globális nevelés, vagy képzés, valamint a fejlesztési képzés egyre népszerűbb Európában, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy mindennapi életünket egyre inkább befolyásolják a globális történések.
A 70-es, 80-as években azzal áltattak minket, hogy a globális problémákat meg lehet a határon állítani; mára azonban mindenki számára egyértelművé vált, hogy a globalizáció pozitív és negatív következményei ugyanúgy elérnek minket. Eljött az idő, hogy felismerjük, a világban, amelyben élünk, minden mindennel összefügg – többé nem tagadhatjuk a helyi és globális események közötti kölcsönhatás meglétét.

1.3. A globalizáció és az oktatás
A globalizáció alapvető kihívást jelent az élet minden területén; ez alól az oktatás sem kivétel. Ezért is olyan fontos, hogy a diákok a „globális társadalom” fogalmának megértéséhez szükséges tudással és készségekkel rendelkezzenek. A globális nevelés célja az is, hogy segítsen a fiataloknak szerepük és felelősségük felismerésében a globális közösség aktív tagjaiként, akik elkötelezik magukat a mindenki számára érvényes társadalmi és gazdasági igazságosság, valamint a Föld ökoszisztémájának védelme és helyreállítása mellett. A globális nevelés egyik alapvető feltétele, hogy mind a diákoknak, mind a tanulóknak meg kell érteniük annak fejlesztési és nevelési céljait, és mindent el kell követniük annak érdekében, hogy ezek a célkitűzések valóra is váljanak.

2. Az ENSZ kezdeményezései az oktatás területén
2.1. Az ENSZ bemutatása
A munkát az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) koordinálja. 1945-ben 50 ország képviselői gyűltek össze San Francisco-ban, hogy megalkossák az Egyesült Nemzetek Alapokmányát. Az Egyesült Nemzetek Szervezete /ENSZ/ hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, amikor Kína, Franciaország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a többi aláíró többsége ratifikálta az Alapokmányt. Ennek emlékére ünnepeljük minden év október 24-én az Egyesült Nemzetek Napját. A szervezet alkotmányos műve az Alapokmány, ami tartalmazza a tagállamok jogait és kötelezettségeit, és szól az ENSZ szerveinek megalapításáról.

Az ENSZ legfőbb céljai a következők:

  • a nemzetközi béke és biztonság megteremtése
  • baráti kapcsolatok kialakítása az országok között, amelyek a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének a tiszteletben tartásán alapulnak
  • nemzetközi gazdasági, szociális, és humanitárius problémák megoldásában nemzetközi együttműködés létrehozása
  • alapvető szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartásának elősegítése
  • elérni, hogy az ENSZ legyen azon tevékenységek összehangolásának központja, amelyeket az egyes nemzetek e közös célok elérése érdekében fejtenek ki
2.2. Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai
Az ENSZ a 2000. szeptember 6-8 között New York-ban zajló Millenniumi Csúcstalálkozón deklarálta a Millenniumi Nyilatkozatot. A dokumentumot 189 állam fogadta el, és 147 állam- illetve kormányfő írta alá. A nyilatkozat tartalmazza az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljait, amelynek 2015-ös teljesítésére a 189 állam kötelezettséget vállalt. 8 fő célkitűzés van, amelyek 18 mennyiségileg meghatározható, 48 indikátor segítségével mérhető célokra bonthatók le.

A Millenniumi Fejlesztési Célok a következők (ENSZ Tájékoztatási Főosztálya, New York, (DPI/2262 – 2002. február):
• Véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek
• Megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást
• Előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és segítik a nők felemelkedését
• Csökkentik a gyermekhalandóságot
• Javítják az anyai egészségügyet
• Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen
• Biztosítják a környezeti fenntarthatóságot
• A fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki

Amint az látható, a nevelés- oktatás kérdése kiemelt szerepet kap az ENSZ-ban; a Fejlesztési Célok között az előkelő második helyen tüntetik fel, de a neveléshez kapcsolódik a 3. célkitűzés, amely a nemek közötti egyenlőséget és a nők felemelkedését (pl. tanuláshoz, munkához való jog) célozza meg. Nem véletlen, hogy az új évezredben ekkora hangsúly helyeződik a nevelésre, hiszen az oktatás a fejlődés alapvető feltétele. Az emberek képzik magukat, ezáltal képesek lesznek arra, hogy változtassanak az országok vagy éppen a világ helyzetén.

A probléma az, hogy a világon több, mint 100 millió gyermeknek nincs lehetősége arra, hogy iskolába járjon, és mintegy 800 millió felnőtt nem tud sem írni, sem olvasni – így aztán esélyük sincs arra, hogy javítsanak az életkörülményeiken, és kitörjenek abból a helyzetből, amelyben élnek. Ezen okok miatt az ENSZ több kezdeményezést is útnak indított az új évezredben, amelyek a nevelés és oktatás területén hivatottak haladást elérni. Ezek a következők: Oktatást Mindenkinek, ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtizede 2003–2012, valamint az ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized 2005-2014.

2.3. Oktatást Mindenkinek
Az Oktatást Mindenkinek mozgalom egy globális egyezmény arról, hogy minden gyermeknek, fiatalnak, és felnőttnek egyaránt joga legyen minőségi alapfokú oktatáshoz. A kezdeményezés 1990-ben született meg az UNESCO, az UNDP, az UNFPA, az UNIFEC és a Világbank együttműködésének köszönhetően. A fő célkitűzés az alapfokú oktatás egységesítése és az írástudatlanság csökkentése volt. 10 évvel később, 2000-ben nemzetközi találkozóra került sor Dakarban, Szenegálban, és egyezmény született arról, hogy 2015-ig elérik a célokat. A koordináló szervezet az UNESCO lett. Az Oktatást Mindenkinek egyik fő törekvése, hogy az oktatásnak megfelelő nagyságú finanszírozási keretet biztosítson, hiszen a pénzhiány nem lehet akadály a jó ötletekkel rendelkező államok számára, hogy kapcsolódjanak az Oktatást Mindenkinek programhoz.

Dakarban 6 célt fogalmaztak meg:
• Minél több iskoláskorúnál fiatalabb gyermek kapja meg az esélyt a megfelelő gondozásra és korai tanulásra.
• Ingyenes, színvonalas alapfokú oktatás biztosítása mindenkinek
• Tanulás és az élethez szükséges készséges fejlesztésének lehetőség a fiatalok és felnőttek számára
• Az írni-olvasni tudók arányának 50%-os
• Fiúk és lányok egyenlő számú beiratkozása az iskolákba 2005-re, és egyenlő elbánás számukra 2015-ra
• Nevelés minőségének javítása

2.4. ENSZ Írni-olvasni Tudás Évtizede 2003–2012
Az ENSZ Írni- olvasni Tudás Évtizede 2003-2012 kezdeményezést szintén az UNESCO vezeti az ENSZ Közgyűlés felkérésére. Koordináló tevékenysége részeként elkészítette az Írni-olvasni Tudás Évtizede Nemzetközi Akciótervet, amelynek fő célkitűzései a következők:

- Olyan stratégia kialakítása, amely keretet biztosítás a helyi szintek bekapcsolódásának

  • Rugalmas programok fejlesztése
  • Kapacitásfejlesztés
  • Kutatás
  • Közösségi részvétel
  • A régiókban elért eredmények mérése és ellenőrzése

A kezdeményezés fő célja, hogy minden ember tanuljon meg írni és olvasni, és semmilyen nem vagy korosztály ne szenvedjen el diszkriminációt ebben a kérdésben. Az Írni-olvasni Tudás Évtizede a következő célokat tűzte ki:

• Biztosítják, hogy 2015-re 50%-kal többen legyen képesek írni-olvasni, különös tekintettel a nőkre.
• Segítik a tanulókat abban, hogy kritikusan gondolkozzanak, pozitív értékrendet sajátítsanak el.
• Segítik, hogy az emberek alkotó módon használják készségeiket közösségeikben.
• Javítják az életminőséget a szegénység csökkentésén, a jövedelmek növelésén, az egészségi állapot javításán, a politikai életben való aktívabb részvételen, a nemzeti jogok és kötelességek jobb ismeretén valamint a férfiak és nők egyenlő jogainak elismertetésén keresztül.

2.5. ENSZ Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized 2005-2014
A Tanulás a Fenntarthatóságért Évtized alapító elvei között a tisztelet kiemelkedő szerepet játszik. Hangsúlyozza az egymás iránt, a jelen és jövő generációi, a Föld és az általa nyújtott javak iránti tisztelet fontosságát. Ez a kezdeményezés szakít a hagyományos oktatási formákkal, interdiszciplináris, értékeken alapuló tanulást, kritikai gondolkodást, többféle módszer alkalmazását (pl. viták, művészet, dráma), és helyi releváns információk oktatását helyezi előtérbe.
Az emberek kisajátították a bolygót és annak kincseit. A kapzsiság és a haszonszerzés motiválta őket, de nem számoltak azzal, hogy a Föld tartalékai vészesek, és ez komoly fenyegetést jelent a jövőre nézve. Éppen ezért tartotta az ENSZ Közgyűlése kiemelten fontosnak a fenntarthatóság kérdését. Célul tűzte ki, hogy tudatára ébreszti az embereket annak, hogy a nevelés jó alapja a fenntartható életmódnak. Biztosítani kívánta, hogy a fenntarthatóság eszméi beépülnek a különböző iskolák, egyetemek és más nevelési intézmények életébe, és hogy a nemzetek világszerte együttműködnek a fenntarthatóság érdekében.

Az ENSZ minden támogatás meg kíván adni az országoknak, hogy haladást érjenek el a Millenniumi Fejlesztési Célok elérésében, és a lehető leghatékonyabban vezethessék be a kívánt változásokat oktatási rendszerükbe. A tagállamok legfontosabb teendője az volt, hogy mindenki hozzáférhessen minőségi alapfokú oktatáshoz, átalakítsák jelenlegi oktatási programjaikat, és fejlesszék a nyilvánosság együttérzési képességét.

3. Globális nevelés Nagy- Britanniában
3.1. A globális dimenzió térhódítása
Nagy- Britanniában hamar felismerték, hogy az oktatás életfontosságú szerepet játszik abban, hogy a gyermekek és a fiatalok felismerjék, hogy a globális közösség polgáraiként felelősséggel tartoznak tetteikért és döntéseikért. A globális dimenzió tanításba való bevonásával arra törekedtek, hogy összeköttetést teremtsenek a helyi és globális ügyek között. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak a fiataloknak ahhoz, hogy kritikusan szemléljék saját értékeiket és viselkedésüket, értékeljék az emberek közötti hasonlóságokat és értékbeli különbségeiket, és olyan képességeket fejlesszenek ki magukban, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy diszkriminatív viselkedést vagy előítéletet tanúsítsanak másokkal szemben. A tudás, a képességek és a megértés által a fiatalok képesek lesznek arra, hogy aktív szerepet vállaljanak a globális közösségben.

A globális dimenziónak nyolc részterülete van:
Globális állampolgárság
• Mindazon ismeretek, készségek elsajátítása, es működési mechanizmusok megismerése, amelyek szükségesek a jól informált, aktív, és felelősségteljes polgári élethez
Konfliktus, Konfliktuskezelés
• A konfliktusok természetének es megoldási lehetőségeinek megismerése, a harmóniára való törekvés
Társadalmi egyenlőség
• A társadalmi egyenlőség fontosságának, mint a fenntartható fejlődés és általános jólét elengedhetetlen feltételének megértése
Értekek, kritikai szemlélet
• A globális folyamatok kritikus szemléletének fejlesztése
Fenntartható fejlődés
• A természeti erőforrások végességének megértése
• Megőrizni és fenntartani azt az életminőséget, ami a jövő generációk életminőségét nem veszélyezteti
• A természeti erőforrások fenntartható használata
Emberi jogok
• Az Emberi jogok és a Gyermekek Jogainak (ENSZ) ismerete
• Jogaink es kötelességeink globális kontextusban
• A globális és a lokális közötti összefüggések megértése
Sokszínűség
• Az emberek közötti különbségek tisztelete, a másság elfogadása
• Az előítélet es diszkrimináció természetenek megértese és megkérdőjelezése
• A hagyományok és kulturális jellegzetességek tisztelete
• A globális folyamatok különböző nézőpontjainak megértese és elfogadása
Egymástól való függés
• A Föld különböző részein az emberek és folyamatok állandó kölcsönhatásban vannak
• Döntéseink kihatással lehetenek a világ más részein élők mindennapjaira
• A különböző kultúrák kölcsönhatásának megértése

3.1. A brit Nemzeti Tanterv
A brit kormány nagy figyelmet szentelt annak, hogy a gyermekeket, fiatalokat, és a felnőtteket felkészítsék a globális társadalom kihívásaira. Nemzetközi partnerség kiépítését célozta meg a közös célok elérésére, és maximalizálni kívánta a brit képzés, oktatás, egyetemi kutatás hatását a tengerentúli gazdasági életre. 2000- ben megjelentette a „Developing the global dimension in the school curriculum kiadványt. 2002-re az állampolgárság a brit nemzeti tanterv része lett, 2008- ra pedig megszületett az új középiskolai tanterv, amelynek szerves része lett a globális dimenzió.

A brit Nemzeti Tantervnek két fő célja van. Az első cél az, hogy lehetőséget adjon a diákoknak arra, hogy tanuljanak, és elérjék céljaikat. A tantervnek hozzá kell járulnia a tanulók identitásfejlődéséhez a tudás és a sokszínű brit társadalom spirituális, morális, szociális és kulturális öröksége által, valamint életük helyi, nemzeti, európai, közösségi, és globális dimenzióján keresztül. A másik cél, hogy elősegítsék a tanulók szellemi, morális, szociális és kulturális fejlődését, és felkészítse őket az életre. Fejleszteni kell tudásukat, megértésüket, és elismerésüket saját és más, eltérő kultúrák iránt.

A globális dimenziót a fejlődés különböző szakaszaiban a non-formális nevelés eszközeinek segítségével ismertetik meg a tanulókkal. A gyerekek és a fiatalok saját szintjüknek megfelelően fejlődhetnek. Az alapozó szakaszban (5 éves kor alatt) a gyerekeknek rengeteg különböző tapasztalatszerzési út áll a rendelkezésükre, amelyek arra bíztatják őket, hogy élettapasztalatuk különböző részeit kapcsolják össze. Körültekintően kezelik másokhoz illetve azokhoz a közösségekhez fűződő viszonyukat, amelyeknek részesei, legyen az a család vagy az iskola. Fejlődésnek indul az emberek, helyek, kultúrák, nyelvek és vallások sokszínűsége tolerálásának képessége. Kezdik megérteni, milyen fontos az igazságos, fair hozzáállás, az emberek szükségleteivel, nézeteivel szembeni érzékenység, valamint a környezettel és a többi emberrel való törődés.

A globális dimenzió többféle módon megjelenik az iskola életében. Rendszeresen szerveznek úgy nevezett tematikus napokat vagy heteket, amikor a tanulók egy-egy, a sajátjuktól eltérő kultúrával ismerkedhetnek meg. Sokszor vizuális eszközöket vesznek igénybe a szemléltetéshez, ami nagy hatást gyakorol a gyerekekre. Más kontinensek iskoláival tartanak fent kapcsolatot, és megosztják egymással tapasztalataikat. Az iskolák elkötelezetté válnak a helyi ügyek iránt, és aktívan részt vesznek különböző kampányokban (pl. Fair trade mozgalom), amely motiváló hatást fejt ki tanulókra és oktatókra egyaránt. Az iskola és a helyi közösség kapcsolatai erősödnek (szülők, civil szervezetek, helyi események, intézmények).

Az első korcsoportba tartozó gyerekek (5-7 évig) elkezdik fejleszteni érzéküket saját és mások értékei iránt. Kialakul bennük az érzés, hogy ők maguk egy szélesebb világ részei, és megtanulják, hogy minden emberi lény ugyanolyan alapvető szükségletekkel bír, de különbségek vannak abban, hogy ezeket hogyan elégítik ki.

A második korcsoportban (7-11 éves kor között) a gyerekek már a saját tapasztalataikból táplálkoznak; abból építik fel a tágabb világról és a különböző kultúrákról és közösségekről alkotott tudásukat. Tanulnak az emberek és a helyek közötti különbségekről, illetve a világban tapasztalható egyenlőtlenségekről. Kifejlesztik saját társadalmi igazságosság iránti érzékeiket, és morális felelősségtudatukat, és megértik, hogy saját döntéseik milyen hatással vannak a helyi illetve globális történésekre.

A harmadik és a negyedik korcsoportban (11-14; 14-16 éves korig) a gyerekek már képesek megérteni olyan dolgokat, mint a szegénység, a társadalmi egyenlőség, vagy éppen a fenntartható fejlődés. Realizálják, mennyire fontos, hogy cselekedjenek, és hogy az ő szerepvállalásuk hogyan befolyásolja a jövő generáció világát. Kritikusan szemlélik a hozzájuk eljutó információkat, és fellépnek a diszkrimináció és az igazságtalanság ellen.

3.2. Készségfejlesztő feladatok a különböző korcsoportok részére
A gyerekek fejlődéséhez az informális nevelés különböző eszközeit hívják segítségül, és érdekes, szórakoztató feladatokkal segítik a gyerekeket a különböző készségek elsajátítására. Ezek tematikusan és korcsoportok szerint is csoportosítva vannak. Minden korcsoport számára elérhetőek a globális állampolgársággal, a szegénységgel, a kereskedelemmel, az emberi jogokkal, a társadalmi egyenlőtlenséggel, és a globális dimenzió további részterületeivel foglalkozó feladatok. Tanulmányomban most ezekből korcsoportonként 1-1 példát mutatnék be.
3.2.2. Alapozó képzés (3-5 év között) – Egy különleges barát
A feladat célja: a tanulók tanúsítsanak tudatosságot a másokhoz fűződő kapcsolatukban, érezzék, hogy tetteiknek következményeik vannak, és mutassanak törődést másokkal szemben közvetlen környezetükben.

Amire a feladathoz szükség van:

  • egy könyv, amely a barátságról szól
  • papír, ragasztó, olló, és anyagok kollázs készítéséhez

Olvassuk el a gyerekekkel a könyvet, és beszélgessünk velük arról, mit csinálnak, ha szomorúak, vagy egyedül érzik magukat, és az osztály tagjai hogyan tudnak segíteni egymásnak ezekben a helyzetekben. Beszéljük meg, mi tesz egy barátot baráttá, mit tesznek egymásért a barátok, és hogyan legyenek barátságosak egy új gyerekhez az osztályban. Keressünk olyan kifejezéseket, amelyekkel leírható a barátság fogalma, és beszéljünk arról is, milyen az, ha egy barátság megszakad, és vajon hogyan lehet a kapcsolatot újra rendbe hozni. Kérdezzük meg őket, milyen az, amikor szeretnek másokkal lenni, és milyen az, amikor inkább magányra vágynak. Mindezek után a gyerekek csináljanak egy kollázst magukról és egy különleges barátjukról, vagy egy képet valakiről, aki valamiért nagyon közel áll hozzájuk.

Várt eredmény: a gyerekek megértik a barátság fontosságát és értékét.

3.2.3. Első korcsoport (5-7 év között) – Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan
A feladat célja: Különböző nézőpontok kifejlesztése, érdeklődő gondolkodás kifejlesztése, mások igényeinek figyelembe vételére való rávezetés, és annak tudatosítása, hogy tetteinknek következményei vannak.

Amire szükség van:

  • papír
  • post-it lapok
  • kártyák
  • tábla
  • kréták
  • festékek

Szervezzünk egy kirándulást egy helyi farmra, egy élelmiszertermelőhöz, egy piacra vagy egy helyi növénytermesztőhöz, és bátorítsuk a gyerekeket ara, hogy tanuljanak meg annyi dolgot a helyben termelt termékekről, amennyit csak tudnak.
Pl.: - Milyen típusú zöldségeket és gyümölcsöket termesztenek? Hogyan készül a sajt? Hogyan művelik a földet?

Kérdezzük meg a termelőt azokról a nehézségekről, amelyekkel szembe kellett néznie. Ha lehetséges, járjuk be a területet, és kérjük meg a gyerekeket, hogy készítsenek egy kis térképet róla (felnőtt segítségével). Vásároljunk pár terméket, és kérjük meg a gyerekeket, hogy gyűjtsenek természetes dolgokat, mint például lehullott leveleket, gallyakat és kavicsokat, de hangsúlyozzuk, hogy ne tépjenek le virágokat.

Ha visszatértünk az iskolába, és páronként adjunk minden diáknak két post-it cédulát azzal a feladattal, hogy írjanak fel 3-3 okot arra, miért érdemes helyi terméket vásárolni, és miért jobb, ha külföldről vásárolunk. Húzzunk egy függőleges vonalat a táblára. Az egyik oszlopba írjuk fel a helyi termékekhez, a másikba a Föld többi részéről származó termékek mellett felsorakoztatott érveket, és beszéljük át azokat közösen. Készítsünk köszönetnyilvánító kártyát a vendéglátónak a látogatásért, és írjuk rá a gyerekek helyi gazdaságot támogató megjegyzései közül.

Várt eredmény: A gyerekek megtanulják, honnan jönnek a különböző termékek, és megértsék a helyi és globális kínálat néhány egyszerűbb összefüggését.

3.2.4. Második korcsoport (7-11 év között) – Béke és konfliktusok az újságban
A feladat célja: a diákok képesek legyenek megérteni a konfliktusok néhány okát, megismerjenek néhány konfliktuskezelő és megelőző stratégiát, képesek legyenek felismerni az elfogultságot és a sztereotípiákat, hogy bizonyítékokat találjanak, és nőjön az érdeklődésük a világ dolgai felé.

Ez a feladat akár heteken keresztül is folytatható. Többféle újságra van szükség hozzá; nem csak megbízható napilapokra, hanem röplapokra és pletykalapokra is. Kérjük meg a diákokat, hogy a folyosói faliújságot az egész iskola haszna érdekében tartsák fent a békével és konfliktusokkal kapcsolatos újságcikkeknek. Ezek lehetnek nemzetközi vagy helyi hírek is, amiket a diákok a tanár által hozott újságokban találnak. Ezután bátorítsuk a gyerekeket arra, hogy ők is hozzanak cikkeket otthonról. Írjuk fel a dolgokat, amiket a televízióban vagy a rádióban hallottak, vagy töltsünk le híreket weboldalakról.

Fontos, hogy vitákat is iktassunk be a feladatba. Arra nagyon ügyelni kell, hogy a hírek különböző típusú újságokból legyenek, így a gyerekek megtanulhatják kiszűrni a megbízható, elfogulatlan forrásokat. Törekedjünk arra, hogy az egész iskolát bevonjuk a tevékenységbe.

Várt eredmény: A diákok jobban megértik a világ eseményeit, nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta, és fogékonyabbá válnak a médiában közölt információk iránt is.

3.2.5. Harmadik korcsoport – (11-14 év között) – Katasztrófák
A feladat célja: Vegyük rá a diákokat, hogy gondolkodjanak a katasztrófákról és az ahhoz való hozzáállásukról, valamint hogy dolgozzanak együtt vitákon, érveléseken, és egymás meggyőzésén keresztül.

Nyomtassuk ki a lejjebb található állításokat a katasztrófákról, és 2-2- diáknak adjunk egy példányt belőle. Kérjük meg a párokat, hogy válasszanak egy állítást, amivel egyetértenek, és egyet, amivel nem, aztán kérjük őket arra, hogy osszák meg választásukat és érveiket egy másik párral. Aztán vitassuk meg az osztályban a következő kérdéseket:

- Honnan származik a katasztrófákról alkotott véleményük és viselkedésük?

  • Honnan származik a világról lévő információink többsége? /TV, felnőttek, újságok, barátok, stb./
  • Hogyan találhatunk más információforrásokat?

Állítások a katasztrófákról
1. Az éghajlat az emberek ellen dolgozik délen. A dolgok soha nem fognak megváltozni.
2. Túl sok háború dúl a Földön. A pénzt inkább fegyvervásárlásra fordítják, és nem élelmiszerre költik.
3. A déli államok javait a gazdag országok aknázták ki.
4. Annyira rossz az egészségi helyzetük, hogy nem sokat tehetnek saját maguk megsegítésére.
5. Az emberek délen túl sokat várnak a jótékonyságtól. Segíteniük kellene magukon.
6. Az országoknak önállónak kell lenniük, és nem másoktól kellene segítséget várniuk.
7. Nekünk, mint gazdag országnak, segítenünk kellene másoknak abban, hogy elérjék azokat a dolgokat, amikre szükségük van.
8. Elég élelem van a világon mindenki számára. A baj az, hogy nem egyenlően van elosztva.
9. A legnagyobb problémát az emberiség létszáma jelenti. Túl sok ember van, akit etetni és ruházni kell.

3.2.6. Negyedik korcsoport (14-16 év között) – Lehet egy háború is igazságos?
A feladat célja: a diákok kritikai gondolkodásának fejlesztése, lehetőség biztosítása arra, hogy megfogalmazzák és kifejezzék saját nézeteiket, és hogy mások véleményét is meghallgathassák.

Osszuk két csoportra az osztályt – az egyik legyen a megmozdulás mellett, a másik pedig ellene. Osszuk a csapatokat kisebb csoportokra, hogy minden csapat egy-egy érvet mutathasson fel a csapata által támogatott vélemény mellett. Tartsuk meg a vitát, mégpedig úgy, hogy használják fel az érveket, amiket a kisebb csapatokban kidolgoztak. Minden csapat válasszon magának egy szónokot, aki ismerteti az érveket.

Amint a vita lezajlott, azoknak a diákoknak, akik nem voltak közvetlenül bevonva a vitába, szavazniuk kell, hogy melyik oldal volt meggyőzőbb. A vita után győződjünk meg arról, hogy azok a diákok, akik meg akarták osztani gondolataikat, valóban megtehették. Beszélgessünk el velük arról, hogyan lehetnek az emberek meggyőzőek úgy is, ha éppenséggel nem hisznek valamiben, és kérdezzük meg a véleményüket a politikusokról.

4. Globális nevelés Magyarországon
4.1. Nemzeti Alaptanterv
A magyar Nemzeti Alaptanterv (NAT) más prioritások mentén épül fel.
1. Énkép, önismeret
2. Hon- és népismeret
3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
4. Környezeti nevelés
5. Információs és kommunikációs kultúra
6. Tanulás
7. Testi és lelki egészség
8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A magyar Nemzeti Alaptanterv főbb témái közül a 3. és 4. prioritást sorolhatjuk a globális dimenzióterületei közé. Az európai azonosságtudat különösen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után jutott főszerephez. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért kiemelten fontos, hogy ismereteket szerezzenek az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Ez a tudás ahhoz is hozzájárul, hogy diákként és felnőttként is tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel, amelyeket az Európai Unió biztosít számukra. Arra azonban nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Mivel a mai diákok már az Európai Unió polgáraiként fogják életüket leélni, ezért arra kell törekedni, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is.

Ugyanakkor a Nemzeti Alaptantervben arra is nagy hangsúlyt fektettek, hogy a tanulók nyitottá és megértővé váljanak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat a globális problémáiról, és az ezek orvoslására kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt, és az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

A másik globális faktor a környezeti nevelés. Átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy így elérje azt, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen megakadályozni a környezeti válság elmélyülését, és elősegítse az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Fontos tényező az egész életen tartó tanulás, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

Azért, hogy ez meg is valósuljon, különös figyelmet kell szentelni a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek megőrzésére, valamint a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.
4.2. A HAND Szövetség
Amint azt láthatjuk, a globális nevelés a nyugati államokhoz képest Magyarországon még gyermekcipőben jár, de már mi is büszkélkedhetünk néhány ígéretes kezdeményezéssel. Magyarország Európai Uniós és OECD tagsága kapcsán olyan intézményeket kellett létrehozni az országban, amelyek hatékonyabb magyar részvételt biztosítanak a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén. Ennek okán a fejlesztési és humanitárius területen dolgozó magyar nonprofit szervezetek úgy vélték, szükség van egy magyar NGDO-kat (Non-governmental Development Organisation) tömörítő szervezet létrehozására. Így született meg a HAND szövetség. Az alakuló ülésre 2003 júniusában került sor. 12 tag és 5 megfigyelő szervezet alkotta akkor a szövetséget, a tagok száma azonban 2004-re 20-ra emelkedett.

Az Egyesület céljai a következők:
• Az Egyesület a magyar fejlesztési együttműködési politika meghatározó szereplőjévé kíván válni.
• Hangsúlyt fektet a közös érdekek képviseletére a mindenkori kormányzattal, a külföldi és nemzetközi intézményekkel, valamint az Európai Unióval folytatott párbeszéd során.
• Célja a társadalmi szemléletformálás: az érzékenységet, tudatosságot és az önkéntes társadalmi részvételt elősegítő figyelemfelkeltő kampány szervezésén keresztül a fenntartható fejlesztés, a humanitárius segélyezés és a nemzetközi fejlesztési együttműködés terén.
• Partnerség-közvetítés a különböző szervezetek között, és az információ megfelelő áramlásának biztosítása.

A Hand Szövetség Globális Nevelés munkacsoportjában együttműködő szervezetek a globális nevelés alábbi definícióját fogadták el:
„A globális nevelés a globalizáció által létrehozott és felismert – társadalmi, gazdasági, technológiai, politikai, demográfiai és környezeti – egyenlőtlenségek, globális folyamatok megismerését szolgálja. Ezt egy dinamikus, aktív tanulási folyamat, szemléletformálás keretében éri el, mely az állandóan változó globális társadalom, ezzel kapcsolatban az én és tágabb környezete viszonyára fókuszál. Globális folyamatokban értékeli az egyén helyét, szerepét, esetleges felelősségét és feladatait. A megismerés útján nyitott gondolkodásra, kritikus szemléletre, globális szolidaritásra, felelősségvállalásra és tudatos cselekvésre sarkall. A globális nevelés célja az attitűdök és kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy az egyén érzékenyebbé váljon, társadalmi részvétele növekedjen, valamint a jövő generációk iránti felelőssége kialakuljon.”

Részterületei:
• Oktatás a fejlődésért/fenntartható fejlődés/nemzetközi;
• fejlesztési képzés, szolidaritásra nevelés;
• Interkulturális tanulás/kultúrák, vallások közötti megértés;
• Környezeti nevelés/környezetvédelem/állatvédelem;
• Emberi jogi ismeretek;
• Békére nevelés;
• Nemek közti egyenlőség;
• Népesedési és egészségre nevelés;
• Médiaoktatás/reklámkritikus, környezettudatos vásárlóvá nevelés, fogyasztóvédelmi képzés;
• Szociálisan hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők.

A Munkacsoport tagjai:
• Afrikáért Alapítvány
• Anthropolis Egyesület
• Artemisszió Alapítvány
• BOCS Alapítvány
• Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet)
• Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)
• Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat (MÖSZ)
• Magyar Önkéntesküldő Alapítvány
• Planet Alapítvány
• UNICEF Magyar Bizottság
• Védegylet
• Zöld Fiatalok Egyesület (ZÖFI)
• Zöld-Híd Alapítvány
• független szakértők

A HAND szövetség tevékenysége mellett mindenképp említésre méltó a GlobEdu projekt, amelyet az Anthropolis Egyesület indított útjára 2006-ban. Maga a szervezet a globális egyenlőtlenségek ellen harcol, és a kritikus globális állampolgári attitűd elfogadtatásáért küzd. A GlobEdu projekt azt a célt tűzte ki, hogy elősegítse a magyarországi iskolai és iskolán kívüli oktatás szemléletmódjának és módszereinek megújulását, valamint a globális nevelés nemzetközi gyakorlatának és tapasztalatainak hazai környezetbe való átültetését.

4.3. GlobEdu projekt
A GlobEdu nevelési küldetése az, hogy felkészítse a fiatalokat a globális világrend jelenségeinek felismerésére és a problémák kezelésére. Ahhoz azonban, hogy a globális perspektíva létrejöjjön, a magyar oktatási rendszer átalakítására van szükség. A mai oktatási rendszer a szilárd lexikális-akadémikus tudás fölénye, a kijelentő-módban megfogalmazott, frontális oktatási struktúrára épülő tananyag, hűvös, neutrális tudás, a diakronikus illetve probléma- és konfliktuskerülő szemlélet jellemzi. Ehelyett kritikai gondolkodásra, értelmezői szemlélet kialakítására, a személyes tapasztalat, párhuzamosságokat, egyidejűségeket és egymásra hatásokat felmutatására, és problémaorientált, megoldáskereső jellegre lenne szükség. A projekt első évében elkészült a Globalizációs túlélőkönyv, amely egy kulturális antropológiai szemléletű, középiskolásoknak szóló oktatási segédanyag, valamint a Millenniumi Fejlesztési Célokat bemutató tájékoztató füzet, amelynek címe A Világ 12 problémája. A szervezet életében meghatározó lépés volt a Globális Nevelés Tudásközpont 2008 júniusában történő megnyitása.
4.4. Globális Nevelés Tudásközpont és Adatbázis
Magyarországon a globális nevelés tematikája és módszerei kevéssé ismertek, a helyi oktatási tervek kialakításánál és a mindennapi oktató-nevelő munkában nem szinte alig jutnak némi szerephez. Ennek oka főként a globális témákat feldolgozó oktatási anyagok hiánya. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő kommunikációs csatorna, nehézségekbe ütközik az érdeklődők, oktatók, szakemberek egymás közti kapcsolatfelvétele, és a globális nevelési módszereket és tematikákat már alkalmazók tapasztalatcseréje is.

A Globális Nevelés Tudásközpont célja, hogy minden érdeklődő számára elérhetővé tegye a globális nevelésre vonatkozó információkat és dokumentumokat. A Tudásközpontban elérhetőek hazai és külföldön megjelent globális nevelés tematikáját követő tankönyvek, oktatási segédanyagok, játékok, vizuális szemléltető eszközök (plakátok, fotók, filmek) és kézikönyvek, amelyek hozzásegítenek mindenkit ahhoz, hogy jobban megismerkedhessenek a globális nevelés különböző területeivel.
A Tudásközpont különböző rendezvényeket és programokat szervez, amelynek során a diákok, a tanárok, a szakértők és egyéb csoportok kapcsolatba kerülhetnek egymással, és tapasztalatot cserélhetnek. A GlobEdu portál tájékoztatást nyújt a globális neveléssel kapcsolatos hazai és nemzetközi hírekről, eseményekről és programokról. A honlap lehetőséget nyújt a Tudásközpont adatbázisában való keresésre, és egy fórumot is működtet.

A Globális Nevelés Adatbázis tájékoztatást nyújt a globális nevelési tematikák és módszerek hazai és külföldi irodalmáról. Tartalmazza azokat a dokumentumokat, amelyek a Globális Nevelés Tudásközpontban hozzáférhetők és kölcsönözhetők, illetve tájékoztat a más könyvtárakban és gyűjteményekben fellelhető, továbbá az interneten elérhető hasonló tematikájú kiadványokról és publikációkról.
4.5. Bocs Alapítvány
A Bocs Alapítvány fő célja egy szeretet-civilizáció előmozdítása, a környezetvédelem és békemozgalom, a Harmadik világ támogatás és az egyházak fejlődésének segítése, globális képzés magyar nyelvterületen, Indiában és több szegény országban. 1994-ben jegyezték be, de már 1975 óta folytat környezetvédelmi, békemozgalmi és globális képzési tevékenységeket. 1977 óta segíti a falusi szegény családok lányainak oktatásában, a környezeti és békére nevelésben az indiai ESP iskolahálózatot. 1995-ben India elnökétől megkapta a legmagasabb civil kitüntetést, a Kabir Purashkar díjat, 2006. júl. 14-én pedig megkapta a Francia Becsületrendet. A BOCS számos nemzetközi béke, zöld és emberi jogi hálózatnak tagja és kezdettől jelentős szerepet játszik a hazai zöld ill. nemzetközi fejlesztés mozgalomban. Három évtizede végez globális képzést az egész magyar nyelvterületen, formális, informális és non-formális keretekben (előadások, táborok, képzések, konferenciák, könyvek és oktató kiadványok, fordítások, kisfilm, számítógépes oktató animációk, média megjelenések, napi email, Bocsmagazin, stb.). A legtöbb nyári fesztiválon is (Sziget, Völgy, Hegyalja, Volt, EFOTT, stb.) sok éve ott vannak a BOCS fiatal önkéntesei ismeretterjesztő programjaikkal.
5. Összefoglalás
Az emberi értékek közvetítésében a globális nevelés szerepe nem vitatható. Az ENSZ programok és a jól működő brit példa egyaránt azt bizonyítja, hogy ennek a kezdeményezésnek van jövője. Úgy gondolom, Magyarországon is tudatosítani kellene ennek fontosságát, és nagyobb támogatottságot kellene élvezniük azoknak a civileknek, akik már évek óta azért küzdenek, hogy a magyar oktatási rendszer is fejlődésnek induljon. Leendő német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanárként úgy gondolom, egy alapos, lelkiismeretesen kidolgozott új tanterv segíthetne abban, hogy csírájában elfojtsuk azt a gyűlölködést, amely ma a magyar társadalmat jellemzi egyes népcsoportokkal szemben. Ha az iskolákban a különböző etnikumú népcsoportokhoz kapcsolódó szövegeket kellene feldolgozniuk a gyerekeknek, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre helyben korrekt válaszokat kaphatnának. Megvitathatnák egymás között a kérdést, és nagyobb lenne az esélye annak, hogy előítélet-mentes, józanul gondolkodó emberekből álló, egészséges társadalom alakuljon ki. A globális dimenzió figyelembe vételével új típusú tankönyvekre, feladatsorokra lenne szükség az oktatásban, ennek kidolgozása azonban már egy másik tanulmány feladata.

Bibliográfia
A global dimension – Change your school for good, http://www.globaldimensionsouthwest.org.uk/downloads/Change_your_school....

Annual Report of the DEA 2005-2006, http://www.dea.org.uk/list.shtml

Change the World in Eight Steps - Explore the Millennium Development Goals through posters and activities. For use with 7-14 year olds. http://www.oxfam.org.uk/education/resources/change_the_world_in_eight_st...

Developing the global dimension in the school curriculum, DFID, http://www.dfid.gov.uk/pubs/files/dev-global-dim.pdf

Developing the Global Dimension in the School Curriculum, http://www.dea.org.uk/list.shtml

ENSZ hivatalos honlapja - http://www.un.org/english/

Global Citizenship in the Whole School- Ideas for developing Global Citizenship themes throughout the Primary school., http://www.oxfam.org.uk/education/resources/global_citizenship/?7

Globalance honlap - http://www.globalance.hu/

Globális Nevelés Tudásközpont honlapja - http://www.globedu.hu/

Growing up global – Early years global education handbook, http://www.riscwebsite.org.uk/education/pdf/growingupglobal.pdf

HAND Szövetség honlapja - http://www.globedu.hu/

Magyar ENSZ Társaság hivatalos honlapja - http://www.menszt.hu/

Magyar globális nevelés honlap - www.globalisneveles.hu
Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja - http://www.okm.gov.hu/

Partnerships for Development Education, http://www.dea.org.uk/list.shtml

Towards Global Democracy, http://www.dea.org.uk/list.shtml

UNESCO honlapja - http://portal.unesco.org/en/ev.php-URL_ID=29008&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECT...