Projekt címe: Ifjúsági animáció Európában
Finanszírozó: Tempus Közalapítvány, Életen át tartó tanulás, Leonardo da Vinci Mobilitási program, Munkavállalók és munkanélküliek kategória
Pályázó: Kikötő Ifjúsági Kulturális és Szociális Egyesület
Kedvezményezett: Tóth Ágnes, ifjúsági animátor

A GLOBÁLIS IFJÚSÁGI MUNKA ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA

Tanulmány

The Development Education Centre, Cambridge, UK
2008. április-július

Készítette: Tóth Ágnes

Előszó

2008. április-júliusában 12 hetet töltöttem Nagy Britanniában a Cambridge-i székhelyű Harambee Development Education Centre-ben a Leonardo da Vinci Program keretein belül. Szakmai gyakorlatom alatt lehetőségem nyílt tanulmányozni az angliai ifjúsági munkát, ezen belül is a globális dimenzió megjelenését az ifjúsági munka és a formális nevelés egyes területein belül.
Szakmai gyakorlatom kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy képességeimet a gyakorlatban is próbára tegyem. Részt vettem a Harambee Centre Global Youth Action programjában, amely keretein belül részese lehettem egy ifjúsági klubnak; a Global Voices programnak köszönhetően különböző interaktív foglalkozásokat tartottam Magyarországról fiataloknak, gyerekeknek illetve szellemi fogyatékos felnőtteknek. A gyakorlatom alatt kidolgoztam továbbá egy a „Growing Up Global” könyvhöz tartozó forrás és kellék csomagot, ami megkönnyíti az óvodás korosztállyal dolgozó pedagógusok a könyv alapján megtervezett globális témákkat tárgyaló foglalkozások lebonyolítását.

Szeretném ezúton is megköszönni a Harambee Centre minden munkatársának a Leonardo da Vinci szakmai gyakorlatom alatti szakmai és baráti támogatást.
A náluk töltött 12 hetes szakmai gyakorlatom alatt rengeteg dolgot tanultam az Angol Ifjúsági munkáról, a Fejlődésre-, és a Globális Nevelésről, a forrás szerzésről és még sok minden másról.

Ebben a tanulmányban mindennek csak egy kis részét, a Globális Ifjúsági Munkát fogom bővebben tárgyalni.

GLOBÁLIS IFJÚSÁGI MUNKA

I. 1. A Globális Ifjúsági Munkáról röviden

“A Globális Ifjúsági Munka jó ifjúsági munka”
A fiatalok különböző csatornákon keresztül állnak kapcsolatban a világgal: élelmen, ruhákon és zenén keresztül; Interneten és médián át; az igazságosságosságról, szegénységről, és környezetvédelemről alkotott képükön keresztül, továbbá azokon a gazdasági és társadalmi erőkön keresztül, amik életüket alakítják.
“A globális ifjúsági munka egy olyan fiatalokkal foglalkozó informális nevelési forma, ami elősegíti a személyes, helyi és globális témák összefüggéseinek kritikus megértését, illetve olyan tevékenységekben való aktív szerepvállalásra ösztönzi a fiatalokat, amik valamilyen változást hoznak létre úgy, hogy egyenlőbbé és igazságosabbá teszik a világot“
A világban minden egyre jobban összefügg, ami izgalmas lehetőségeket teremt a tanulásra, kommunikációra és egyéb különböző tevékenységekre. Mindez a “globális állampolgárság” érzésének kialakulásához vezet, habár a globális változások egyenlőtlenségekhez és konfliktusokhoz is vezettek. A Globális Ifjúsági Munka a fiatalok szemszögéből kiindulva próbálja meg fókuszba helyezni a helyi és a globális témákat kritikus gondolkodásra tanítva ezzel őket. Továbbá megfelelő tudással, képességekkel és magabiztossággal vértezi fel őket azért, hogy tegyenek is a pozitív változásért.
A globális ifjúsági munka fontos szerepét az Egyesült Királyságban számos önkéntes és állami vagy helyi ifjúsági szervezet elismeri, és egyre inkább szerves részét képezi a fiatalok számára felkínált szolgáltatásoknak, és fontos szerepe van az ifjúsági munkások képzésében is.

I. 2. A Globális Ifjúsági Munka Alapelvei

Az alábbi 10 pont alkotja a DEA által megfogalmazott Globális Ifjúsági Munka alapelveit.
A Globális Ifjúsági Munka…
a fiatalok tapasztalataiból indul ki és az ő személyes, társadalmi és politikai fejlődésüket hivatott elősegíteni.
az informális nevelés alapelvei szerint dolgozik olyan tanulási lehetőségeket biztosítva, amiken keresztül a fiatalok kezdeményezőbbekké válhatnak, továbbá amiknek köszönhetően úgy érezhetik, hogy van joguk a döntéshozáshoz, és hogy mindenkinek egyenlő joga van a lehetőségek megragadásához.
olyan tervezeten alapul, a mi a fiatalokkal közösen került kidolgozásra.
a saját életüket és környezetüket befolyásoló helyi és globális hatások kritikus vizsgálatára ösztönzi a fiatalokat.
a globalizáció történelmi folyamatait alapul véve ösztönöz a világ megértésére.
elismeri, hogy a nyugati fejlett világon, és a déli fejlődő világon belüli, illetve közötti kapcsolatokat azoknak az egyenlőtlenségeknek köszönhetjük, amiket a globalizáció okozott.
terjeszti az igazságosság és egyenlőség értékeit személyes, helyi és globális viszonylatokban.
a másság megértésére és elismerésére ösztönöz helyi és globális szinten.
mind a fejlett, mind a fejlődő világbeli embereket és szervezeteket egyenlő partnerként ismeri el a változásért folytatott harcban.
olyan tevékenységekre ösztönöz, amik összefogást eredményezhetnek a változás érdekében.

MI A ’GLOBAL YOUTH ACTION’ PROGRAM?

II. 1. Előzmények
A Global Youth Action (továbbiakban GYA) program célja az, hogy olyan globális témákhoz kapcsolódó tevékenységekben való részvételre buzdítsa a fiatalokat, amik fontosak a számukra. A Global Youth Action program által Angliában fiatalokkal és ifjúsági munkásokkal folytatott kutatás kimutatta, hogy a fiataloknak nem nyílik igazán lehetőségük arra, hogy hosszú távú eredményekkel járó globális tanulási projektekben vegyenek részt.
Egy ilyen jellegű programra való igény először 2005-ben fogalmazódott meg, amikor a különböző természeti csapások, társadalmi és politikai konfliktusok, továbbá a Londont ért terrortámadásoknak köszönhetően egyértelművé vált a világot érintő problémák komolysága. Ezzel egy időben továbbá különböző kampányok, mint például a Make Poverty History kampány, egyértelműen rávilágított a fiatalok nagy lelkesedésére a globális témákkal való összefüggésben. A GYA program ezt a világ globális összefüggéseiről való kritikus gondolkodáson alapuló aktív részvételt hivatott elősegíteni, és egyúttal ösztönző erővel bír a fiatalokra, hogy olyan változást hozzanak létre, ami mind a saját, mind a környezetükben élők életét pozitívan befolyásolja.

II. 2. A program céljai:
elősegíteni a fiatalok Global Youth Action Project-ekben (Globális Ifjúsági Tevékenységek) való aktív részvételét helyi ifjúsági szervezeteken keresztül.
aktív részvételen alapuló GYW Globális Ifjúsági Munka módszereket kidolgozni helyi és nemzeti szinten, továbbá követendő modelleket és jó gyakorlat példákat létrehozni és terjeszteni helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
maximalizálni, dokumentálni és terjeszteni a projektben résztvevő fiatalok és ifjúsági munkások által véghezvitt tanulás eredményeit
hatást gyakorolni helyi és nemzeti szinten az ifjúságpolitikai irányvonalak alakulására.

II. 3. A program leírása:
A 3 éves GYA projekt a Dea, Development Education Association (Fejlődésre Nevelés Egyesülete) vezetése alatt kerül megvalósításra, amiben további 5 Development Education Centre (Fejlődésre Nevelés Központ) partner szervezet vesz részt. A partnerek mindegyike alkalmaz egy kifejezetten a GYA programon dolgozó projekt munkást.

Az 5 partner szervezet:
• The Harambee Centre, Cambridge
• Global Education Derby
• Lancashire Global Education Centre in Preston
• GLADE in Ilminster
• Leeds Develop Education Centre

A Minorities of Europe (Európai Kissebségek) szervezete továbbá a színes bőrű és egyéb etnikai csoportokhoz tartozó fiatalok a programba való bevonásában segít, amit az International Champions (Nemzetközi bajnokok) projektükön keresztül valósítanak meg az 5 program megyében.

Minden megyében a Development Education központok további ifjúsági szervezetekkel állnak kapcsolatban, és a Global Youth Work program alapelveinek megfelelően elősegítik az ifjúsági szervezetek GYA programban való részvételét. Azok a fiatalok, akik részt vesznek a GYA programban egy olyan projekthez kapcsolódnak, ami kapcsolatot teremt saját életük és különböző helyi, illetve globális témák között. A fő témák között szerepel az egyenlőtlenség és igazságtalanság témája, továbbá minden olyan téma, amiben a fiatalok személyesen érdekeltek. A program elsőrendű célja, hogy a fiatalok valamilyen változást hozzanak létre. A program biztosítja számukra az érdeklődési területükhöz kapcsolódó képzést, tanácsadást, szakirodalmat, illetve a megvalósításhoz szükséges eszközöket. A fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek és ifjúsági munkásoknak a GYA program képzést biztosít, továbbá lehetővé teszi számukra, hogy kapcsolódjanak a DEA által létrehozott globális témákkal foglalkozó ifjúsági munkások számára létrehozott hálózathoz.

A program keretein belül létrejött továbbá egy fiatalokat tömörítő hálózat is, a Global Collective, ami a program alap elemévé vált. Ezeknek a fiataloknak a program tréninget és tanácsadást biztosít. A Global Collective továbbá kapcsolatban áll más helyi és országos fórumokkal és döntéshozó szervekkel, illetve évente egyszer megszervezi a GYW konferenciát, ahol bemutatja a program alatt megvalósított projekteket, lehetőséget teremt a projektek alatt felmerült témák, problémák, ötletek megbeszélésére, illetve kitűnő lehetőséget biztosít az eredmények és egyéb információk terjesztésére.

II. 4. DEA- Development Education Association
Fejlődésre Nevelés Egyesülete

A DEA egy olyan országos ernyő szervezet, ami 220 társ és partner szervezettel dolgozik együtt azért, hogy felhívja a figyelmet és elősegítse különböző globális témák megértését az Egyesült Királyságban. Célja továbbá, hogy elősegítse a globális ifjúsági munka fejlődését, ami követendő példaként szolgálhat az Egyesült Királyságban működő önkéntes és állami ifjúsági szolgálat szektornak, a nemzetközi fejlődési ügynökségek ifjúsági programjainak, a development education centre-eknek (fejlődésre nevelési központok), a Fekete és egyéb kissebségek szervezeteinek és további olyan szervezeteknek, amelyek valamilyen formában érintettek e fejlődésre nevelés témájában.

Mivel egyre inkább elfogadottá válik az a gondolat, hogy a globális témák fontos részét kell, hogy képezzék az oktatásnak a DEA egyik legfontosabb feladata, hogy olyan fejlődésre nevelésben és ifjúsági munkában jártas szakembereket képezzen, akik képesek a gyakorlatban is az adott korcsoportnak megfelelő módszerekkel dolgozni. Ennek megvalósítása érdekében különböző képzéseket tartanak az ifjúsági munkásoknak, továbbá számos ingyenesen letölthető elméleti és gyakorlati könyvvel segítik a fiatalokkal dolgozó munkások munkáját.

Bővebben lásd: www.dea.org.uk

II. 5. A GYA program várható eredményei:
1500 fiatal helyi közösségi szinten válik aktívvá a GYA programnak köszönhetően.
A résztvevő fiatalok jelentős része hátrányos helyzetű fiatalok közül kerül ki.
A fiatalok jelentős irányító szerephez jutnak a projektek megvalósításában, amelyben a számukra létrehozott hálózat is segítségükre válik.
Az aktív megvalósításban résztvevő fiatalok legalább fele egy ún. Youth Achievement Award-ban („A fiatalok érték el’ díjban) fog részesülni.
Létrejön egy globális témákkal foglalkozó, képzett és tapasztalt ifjúsági munkásokból álló hálózat.
Kidolgozásra és terjesztése kerülnek globális témákkal foglalkozó ifjúsági munkában felhasználható szakirodalmi anyagok, esettanulmányok, módszertani kiadványok .
A projektnek várhatóan stratégiai hatása lesz a helyi és országos ifjúság politikára.

II. 6. A Globális Ifjúsági munka rövid története
Számos brit ifjúsági munkával foglalkozó szervezet hosszú idő óta foglalkozik különböző globális témákkal. A „Development education (fejlődésre nevelés) néven elterjedt ifjúsági munka többek között olyan önkéntes ifjúsági munkát folytató országos szervezeteknek köszönhető, mint a Girls Guiding UK, Methodist Association of Youth Clubs, Scout Association, Woodcraft Folk, és számos más nemzetközi szervezet, elsősorban az Action Aid, CAFOD, Christian Aid, Save the Children fund UK, és további development education (fejlődésre nevelés) központok, etnikai kisebbségi szervezetek és közösségek. Továbbá különböző feketéket tömörítő és egyéb önsegítő csoportok is szereztek tapasztalatot globális témák feldolgozásában ifjúsági munka területén, mind egy-egy krízis helyzet kapcsán vagy mindennapi gyakorlatban.
Mindezek ellenére azonban a fejlődésre nevelés meglehetősen alulfejlődött volt az önkéntes és az állami ifjúsági munkás szektorban, amik elsősorban helyi vonatkozású témákkal foglalkoztak.
Ezt tovább építve a Globális Ifjúsági Munka olyan módon dolgozik a fiatalokkal, hogy megtartja a különböző már meglévő hagyományokat, illetve olyan szemléletet próbál kialakítani az ifjúsági munkán belül, ami mind a helyi mind a globális célokat ötvözni tudja. Ezenkívül megpróbálja a már meglévő gyakorlatokat alapul véve beépíteni az új szemléletet az ifjúsági munkába.

Miért érdemes tovább fejleszteni a globális ifjúsági munkát?

1995-ben a DEA egy nagyobb kutatást folytatott, ami a fejlődésre nevelés különböző tevékenységeit vizsgálta a brit ifjúsági munka szektorban „World of difference” (A másság világa) címmel. A kutatás rámutatott arra a tényre, hogy az informális nevelés keretein belül vagy az ifjúsági munka területén különböző módokon már megjelentek olyan tevékenységek, amelyek a fiatalok a világ és különböző globális témák iránti érdeklődésére kívántak feleletet adni.
A kutatás rámutatott továbbá arra, hogy a fiatalokat elsősorban azok a dolgok érdeklik, amik a saját életükben játszanak fontos szerepet, ugyanakkor a szélesebb értelemen vett világ dolgai is aktívan foglalkoztatják őket. Ennek a kettős, mind helyi mind globális szinten megjelenő érdeklődésnek a kielégítése az, amit a globális ifjúsági munka célul tűz ki maga elé.
A DEA kutatása rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy megfelelő képességeket és önbizalmat szerezzenek a fiatalok a világ jó irányba történő megváltoztatása érdekében, ahhoz nemcsak arra van szükség, hogy megértsék a közvetlen környezetükben lévő történéseket, de az is fontos, hogy megértsék hogyan működnek a globális társadalmak, társadalmi egyenlőtlenségek. Ezért fontos tehát, hogy a globális ifjúsági munka keretein belül az ifjúsági munkások úgy foglalkozzanak bizonyos témákkal, hogy a fiatalok mindennapi helyi, saját identitásukban megjelenő dolgokból kiindulva helyezzék azt globális síkra, együttesen vizsgálva a helyi és a globális összefüggéseket.

II. 7. Mi a globális ifjúsági munka?

A jó globális ifjúsági munka:
a fiatalok mindennapi életből származó tapasztalataiból indul ki
a fiatalokat saját életüket és környezetüket befolyásoló helyi és a globális hatások kritikus értelmezésére ösztönzi
felhívja a figyelmet a globalizációra, a világ történelmére és a földön élő emberek különbözőségében rejlő gazdagságra, különös figyelmet fordítva az egyenlőség és igazságosság témájára
bátorítja a fiatalokat, hogy felfedezzék saját életük, a helyi és a globális értelemben vett világ közötti kapcsolatokat és összefüggéseket
a fiatalok aktív részvételével próbálja meg jobbá tenni a világot, mind helyi, mind globális szinten

II.8. Az egyéni perspektíva hatása a globális ifjúsági munkára

A legfontosabb alapelv, hogy minden egyes fiatal a saját szemszögéből látja a világot, amit meghatároz saját személyes háttere, neme, faji hovatartozása. Ez nem csak a jó globális ifjúsági munkának az alapfeltétele, de a csoport minden tagjának és a vezetőnek is tisztában kell lennie ezzel a ténnyel, mielőtt a csoport megkezdené a közös munkát. A különböző környezetből kikerült fiatalok ugyanazt a dolgot egészen más szemszögből láthatják: bizonyos háttérből jövő fiatalok véleménye például a hatalommal rendelkező társadalmi rétegek véleményét fogja tükrözni, míg mások azoknak a szemszögéből látják a világot, akik a társadalom szélén élnek, és nagyon kis, vagy semmilyen befolyással nem bírnak a körülöttük lévő dolgok megváltoztatására.

II. 9. Összefoglalva

A globális ifjúsági munka egy nem-formális nevelési forma, ami egyfajta kritikus gondolkodásra ösztönzi a fiatalokat a saját személyes, a helyi és a globális témák közötti összefüggéseket illetően. Célja, hogy a fiatalok aktív részvételén keresztül tegye egyenlőbbé és igazságosabbá a világot.

II. 10. A globális ifjúsági munka célkitűzései

A globális ifjúsági munka célja, hogy segítsen a fiataloknak kritikusan gondolkodni a helyi és a globális témákat illetően, továbbá, hogy megfontolt döntéseket tudjanak hozni. A program azt is el szeretné érni, hogy a résztvevők felelős globális állampolgárokká váljanak olyan képességeket és tudást szerezve, amiknek köszönhetően aktív állampolgári szerepet tudnak játszani mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

Abból láthatjuk, hogy a globális ifjúsági munka mennyire hatékony, hogy milyen aktív tudást sajátítanak el a fiatalok. A globális ifjúsági munka keretein belül végzett programok és foglalkozások önbecsülést és önbizalmat kell, hogy eredményezzenek.
A Globális Ifjúsági Munka lehetővé teszi, hogy a fiatalok:
Felfedezzék saját identitásukat, értékeiket, jogaikat és kötelességeiket egyéni, kortárs csoporti, helyi, nemzeti és globális értelemben, és hogy elismerjék mások identitását, értékeit és jogait.
Olyan dolgokról tudjanak meg többet, amik fontosak a számukra, és hogy felismerjék, hogy mindennek van globális dimenziója is, és hogy a társadalmi kirekesztésnek és a szegénységnek gyakran a helyi közösségen kívüli okai vannak.
Jobban megismerjék a fejlődő országok népeit is, átfogóbb képet alkotva ezáltal elsősorban a Feketékről, akiknek rengeteg meg nem hálált dolgot köszönhetünk a globális társadalomért vívott harcban, és hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hogy rengeteget tanulhatunk a fejlődő országok népeitől.
Megértsék a globális világban lévő egyenlőtlenségek okait, azt hogy a fejlett világ hogyan használja ki a fejlődő világot. Ennek tudatában jól megfontolt etikus döntéseket hozhatnak saját életvitelüket, fogyasztási szokásaikat és viselkedési mintáikat illetően abból a célból, hogy csökkentsék a negatív és növeljék a pozitív hatásokat.
Olyan képességekre, tudásra és attitűdre tegyenek szert, amely segítségével lehetővé válik számukra, hogy helyi szinten szembe szálljanak a globalizáció negatív hatásaival és ennek ellensúlyozása érdekében mindent megtegyenek a pozitív hatások érvényesítéséért.

II. 10.1. Részletes célkitűzések

A DEA az általános célkitűzéseken kívül további konkrét célokat is meghatároz a programon belül, amiket a következőképpen csoportosíthatunk:

a. Tudás és ismeretek
• A fiatalokban kifejlődhet egyfajta tudás és kritikus gondolkozás a következőket illetően:
• helyi, nemzeti és globális társadalmak, kultúrák
• az őket körülvevő világ globális dimenziói
• emberi jogok globális és helyi értelemben vett szerepe
• helyi illetve egyéni kezdeményezések hatása globális eseményekre

b. Képességek, készségek
• A fiatalokban a következő képességek, készségek fejlődhetnek ki:
• különböző témákról való kritikus gondolkozás
• együttműködésre való nyitottság
• empátiás készség
• aktív részvétel
• az a képesség, hogy az őket érdeklő témáknak utána járjanak
• saját és mások viselkedésének kritikus értelmezése

c. Attitűd
• A fiatalokban a következő értékek fejlődhetnek ki:
• önmaguk elfogadása
• öntudat
• az igazság és a becsületesség támogatása
• nyitott gondolkodás

d. Cselekvés
• A fiatalok olyan változásokon mehetnek keresztül, amik tükrözik a globális dimenziót:
• saját életvitelükben
• helyi közösségért tett cselekedeteikben
• globális közösségért tett cselekedeteikben

e. Ifjúsági munka módszerei
• A hatásos globális ifjúsági munka módszerei:
• nevelői célzatúak, kritikus gondolkodásra késztetők és támogatják a fiatalok kezdeményezéseit
• a fiatalokat érintő és érdeklő témákat dolgoz fel, az ő tapasztalataikból indul ki
• mindenkinek egyenlő lehetőséget kívánnak biztosítani
• együttműködésre ösztönöznek, és készségekkel ruháznak fel
• változást kívánnak létrehozni az egyenlőség és igazságosság érdekében
• megjelenítik a globális dimenziót az ifjúsági munka folyamatában
• megjelenítik a globális dimenziót az ifjúsági munka témáiban

III. FEJLŐDÉSRE NEVELÉS

III. 1. Mi a Fejlődésre nevelés?
Ahhoz, hogy a Globális Ifjúsági Munkát megfelelő kontextusba tudjuk helyezni értenünk kel a Nagy Britanniában már széles körben elterjedt „Development Education”, vagyis a Fejlődésre Nevelés fogalmát is.
A fejlődésre nevelés egy széles körben elterjedt kifejezés, ami olyan fiatalokkal, gyerekekkel és felnőttekkel folytatott nevelői célzatú munkát takar, ami globális értelemben vett egyenlőtlenségekkel és igazságtalanságokkal foglalkozik.
Rengeteg különböző definíciója létezik, ami a témában rejlő sokszínűségből adódik.

Az ENSZ a fejlődésre nevelést egy olyan nevelési célzatú munkaként definiálja, ami:
„… megpróbálja képessé tenni az embereket arra, hogy részt vegyenek saját közösségük, nemzetük és a világ egésze fejlődésének elősegítésében. Ez a fajta részvétel kritikus gondolkodást követel meg helyi, nemzeti és nemzetközi helyzeteket érintően. A megfelelő kritikus gondolkodás alapja pedig a szociális, gazdasági és politikai folyamatok megértése…

„…különös figyelmet fordít az emberi jogokra, a méltóságra, az önmagára támaszkodásban vetett hitre és a társadalmi igazságosságra mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. Figyelmet fordít továbbá az alulfejlettség okaira és arra, hogy széles körben ismertté váljon annak ismerete, hogy mit foglal magában a fejlődés, hogy különböző országok hogyan vélekednek róla, és hogy miért és hogyan lehet létrehozni egy új nemzetközi gazdasági és társadalmi rendet.”

Mindkét definíciót sok támadás érte és éri, de ennek ellenére világosan látható belőlük, hogy a fejlődésre nevelés lényege az, hogy széles körben ismertté váljanak az alulfejlettség okai, továbbá az a változás, amit a résztvevők maguk hoznak létre egyfajta aktív részvételen keresztül egy új nemzetközi társadalmi és gazdasági rend létrehozása érdekében.

III. 2. Fejlődésre Nevelés alapelvei

A DEA a következő Fejlődésre Nevelés-i alapelveket a határozza meg:
bárki számára lehetővé tenni, hogy felfedezze a saját és a világ más pontjain élők élete közötti kapcsolatokat
lehetővé tenni bárki számára, hogy az életünket alakító társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti hatásokat jobban megérthesse
elősegíteni, hogy olyan készségek, képességek és értékek alakuljanak ki bárkiben, amik lehetővé teszik számára, hogy együttműködjön másokkal a pozitív változás elérése, illetve saját életének kézbentartása érdekében
egy olyan igazságosabb és fenntarthatóbb világot szeretne teremteni, ahol a hatalom és a források igazságosabban vannak elosztva

III. 3. Globális Ifjúsági Munka vagy Fejlődésre Nevelés?

A Globális Ifjúsági Munka a Fejlődésre Nevelés egy formája. A különbség abban rejlik, hogy a Globális Ifjúsági Munka a fiatalok tapasztalataiból, az őket érintő témákból indul ki, és bevonja őket a munkafolyamat megtervezésébe. A Globális Ifjúsági Munka továbbá elsősorban a globalizáció Egyesült Királyságra és az egész világra kifejtett hatásával foglalkozik, míg a Fejlődésre Nevelés inkább a különböző országok fejlődésének, illetve a fejlődés hiányának miértjére összpontosít. Annak ellenére, hogy a jó ifjúsági munka rengeteg közös alapelvét rejti magában, a Fejlődésre Nevelés gyakran már a kezdetektől fogva saját jól meghatározott programmal és célkitűzésekkel dolgozik, ami konkrét kampányokhoz vagy témákhoz kapcsolódik. A fejlődésre nevelés történelmileg jobban köthető a formális oktatáshoz.

A GLOBÁLIS DIMENZIÓ BEVEZETÉSE AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBA

Képzési tevékenységek ifjúsági munkások számára

Ez a fejezet olyan képességeket és tudást segít kifejleszteni az ifjúsági munkásokban, aminek segítségével sikeresen folytathatnak Globális Ifjúsági Munkát. A következő tevékenységek azoknak szólnak, akik már gyakorlottak a fiatalokkal folytatott munkában, de megfelelő változtatásokat beiktatva felhasználhatóak kezdő ifjúsági munkások képzésében is. Minden egyes tevékenység pontos leírást tartalmaz arról, hogyan kell levezetni, továbbá kitér a felhasználandó anyagokra, és tartalmaz fénymásolható információkat, munkalapokat is.

A tanulmány a következő tevékenységeket tartalmazza:

Az ifjúsági munka megértése
Felhasználandó anyagok: Ifjúsági munka dilemmák

A globális ifjúsági munkával kapcsolatban felmerülő elvárások
Felhasználandó anyagok: Kérdések és válaszok a globális ifjúsági munka folytatásával kapcsolatban

Globális ifjúsági munka megértése

A globalizáció és a globális egyenlőtlenségek megértése (A)

A globalizáció és a globális egyenlőtlenségek megértése (B)
Felhasználandó anyagok: Egyetértek/ nem értek egyet állítások

TRÉNING TEVÉKENYSÉG 1: AZ IFJÚSÁGI MUNKA MEGÉRTÉSE

Cél:

  • hogy a résztvevők megértsék a hatékony ifjúsági munka gyakorlatának legfontosabb elemeit
Felkészülés:
Az egyes számú mellékletben megtalálható „Dilemma táblák”-at lefénymásolni nagyméretű papírra
Idő:
Max. 1,5 óra

Lépések:
Alkossunk 4-5 fős kiscsoportokat. Minden csoportnak adjunk egy különböző „Dilemma táblát”, amin egy adott helyzet leírása található négy különböző reagálási lehetőséggel. A résztvevők ezután egyénileg kiválasztják azt a lehetőséget, ahogy ők reagálnának az adott helyzetben, és ezt bejelölik a táblán. Miután mindenki meghozta egyéni döntését a csoport együtt megbeszéli, hogy miért így döntöttek különös figyelmet fordítva ezúttal az ifjúsági munka azon értékeire és elveire, amik meghatározták a döntésüket. A résztvevők a vita folyamán megváltoztathatják döntésüket.
Ezután minden csoport egy másik dilemma táblát kap, amit a fentiek alapján szintén megvitat. A dilemma tábláknak körbe kell érniük, így minden csoport minden táblát megvitat. Egy dilemma táblára kb. 15 percet szánjunk.
Ezután az összes résztvevő újra közösen megvitatja, hogy melyek voltak azok a dilemmák illetve reakciók, amik a legtöbb vitát okozták és miért. Írjuk össze a vita folyamán felmerült értékeket és elveket, amik a hatékony ifjúsági munkát jellemzik.

További változatok a témára:
Írjunk olyan dilemma táblákat, amik olyan problémákat vetnek fel, amikkel a résztvevők találkoznak
Kérjük meg a résztvevőket, hogy írjanak ők maguk dilemma táblákat, amiket aztán a csoport többi tagja megbeszélhet

Felhasználandó anyagok:
Dilemma tábla 1: Biztonságos szex
Dilemma tábla 2: Dohányzás
Dilemma tábla 3: Kapcsolatok
Dilemma tábla 4: Szabályok és büntetések

DILEMMA TÁBLA 1: BIZTONSÁGOS SZEX

Azt teszem, amit tanácsolt.

Engedélyt kérek a főnökömtől.

Nem teszem meg.
Engedélyt kérek
a szülőktől.

DILEMMA TÁBLA 2: DOHÁNYZÁS

Azt teszed, amit a fiatalok felvettetek.

Ráveszed a fiatalokat, hogy gondolják meg magukat.

Elkezdtek a fiatalok
ötletén dolgozni, de
amikor az csődöt
mond újra felhozod
a saját ötleted.
Felhagysz az egész
ötlettel.

DILEMMA TÁBLA 3: KAPCSOLATOK

Elmondod a rendőrségnek.

Azt ajánlod a lánynak, hogy ő mondja el a rendőrségnek.

Nem teszel semmit.
Beszélsz a fiúval.

DILEMMA TÁBLA 4: SZABÁLYOK ÉS SZANKCIÓK

Megtiltod azoknak, akik részt vettek a verekedésben, hogy az ifjúsági klubba járjanak.
Elmondod a verekedésben résztvevők szüleinek mi történt, és rájuk bízod a többit.

Azt javaslod, hogy
az ifjúsági klub
tagjai együtt
döntsék el mi
legyen a büntetésük.
Úgy teszel mintha mi
sem történt volna, és
reménykedsz benne,
hogy nem fog többé
megtörténni.

TRÉNING TEVÉKENYSÉG 2: ELVÁRÁSOK A GLOBÁLIS IFJÚSÁGI
MUNKÁVAL KAPCSOLATBAN

Cél:
Egyértelművé tenni, hogy mik az elvárások azokkal az ifjúsági munkásokkal szemben, akik bevonják munkájukba a globális perspektívákat
Felkészülés:
A mellékelt ábrát fénymásoljuk le (lehetőleg már használt papír hátoldalára), majd vágjuk ketté a lapot, hogy a kérdések és válaszok külön lapra kerüljenek
Idő:
Kb. 30 perc

Leírás:
Tegyük bele egy kalapba vagy egy dobozba a kérdéseket. A résztvevők egyenként húznak egy kártyát és felolvassák a rajta levő kérdést. Miután a csoport együtt megpróbált válaszolni a kérdésre olvassuk fel a választ. Majd beszéljük meg, hogy a csoport egyet ért-e a válasszal.
Kérjük meg a résztvevőket, hogy írjanak egy-egy kérdést a globális ifjúsági munkával kapcsolatban. (Ezt az előzetesen leírt kérdések megbeszélése előtt is, után is megtehetjük.)

Kérdések és válaszok a globális ifjúsági munka gyakorlatáról

Kérdés
Mit teszek, ha a fiatalok olyan kérdést tesznek fel valamilyen nemzetközi eseménnyel vagy témával kapcsolatban, amire nem tudok válaszolni?

Válasz
Ismerd be, hogy nem tudod a választ, és motiváld a fiatalokat, hogy nézzenek utána ők a dolgoknak.
Először alap globális témákkal kezdjetek foglalkozni. Használd a könyvtárat, lépj kapcsolatba egy az ügyben érdekelt civil szervezettel a környékben.
Motiváld a fiatalokat, hogy ők maguk is vegyenek részt a kutatásban.

Kérdés
A Globális Ifjúsági Munka azt jelenti, hogy az ifjúsági munkásnak tudnia kell minden globális eseményről?
Válasz
Az ifjúsági munkásoknak nem kell a globális témák szakértőjévé válniuk, de szükségük van egyfajta általános tudásra, amire támaszkodva kérdéseket tehetnek fel, gondolkodásra ösztönözhetik a fiatalokat globális vonatkozású témákról.
(Annak elérése érdekében, hogy a globális ifjúsági munka az ifjúsági munka egyik alappillérévé váljon, mindenképp további speciális globális témákat érintő továbbképzésekre lenne szükség ifjúsági munkások számára. )

Kérdés
Már épp elég dolgunk van így is. Hogy tudnánk még a globális ifjúsági munkát is belevonni a munkánkba?
Válasz
A globális ifjúsági munka nem jelent semmi olyat, amit ne csinálnál már most is a fiatalokkal, mindössze annyit takar, hogy ugyanazt kellene tenned egy kicsit más megközelítésből. Csak arról van szó, hogy más nézőpontból is megnézzetek olyan tevékenységeket, témákat, eseményeket, amik már most is a munkátok részét képzik, és olyan kapcsolatokat keressetek bennük, amik összekötik a helyit a globálissal.

Kérdés
Lehet Globális Ifjúsági Munkát folytatni bármilyen fiatalokkal folytatott munka keretein belül?
Válasz
Igen. Nagy Britanniában már most is sok helyen folytatnak globális kérdésekkel is foglalkozó tevékenységeket az ifjúsági munkások. Magyarországon leginkább nemzetközi ifjúsági cseréken illetve nemzetközi szervezetek hazai ifjúsági csoportjainál találkozhatunk globális ifjúsági munkával. De annak az igénye, hogy a különböző formában és intézményekben folytatott ifjúsági munkában is megjelenjen a globális dimenzió egyre erőteljesebb. Fontos cél, hogy a gyakorlatban is megvalósuljanak a fiatalok igényeiből kiinduló globális témákat érintő tevékenységek.

Kérdés
A Globális Ifjúsági Munka a fiatalok aktív részvételét kell, hogy jelentse mindenképp?
Válasz
A globális ifjúsági munka gyakorlatában a fiatalok minden esetben aktív szerepet vállalnak, akármilyen kicsi is legyen az, valamilyen helyi vagy globális témákat érintő tevékenységben, ami hatást gyakorol a saját illetve más emberek életére.

Kérdés
Mi a különbség/ hasonlóság a Globális Ifjúsági Munka és Környezeti Ifjúsági Munka között?
Válasz
Néhány a Globális Ifjúsági Munka részét képező téma magában foglal helyi és globális értelemben vett környezetet érintő kérdéseket is. De a Globális Ifjúsági Munka önmagában nem egy téma, hanem egyfajta megközelítési forma, amely alkalmazható az ifjúsági munka minden területén, és amely folyamatosan felhívja a figyelmet fiatalok életét érintő helyi és globális vonatkozások közötti kapcsolatra.

Kérdés
Ugyanaz a Globális Ifjúsági Munka és a Fejlődésre Nevelés?
Válasz
A Globális Ifjúsági Munka a Fejlődésre Nevelés egy fajtája. Ami megkülönbözteti őket, az az a tény, hogy a Globális Ifjúsági Munka a fiatalok tapasztalataiból indul ki, és az őket érdeklő kérdésekkel foglalkozik, és aktívan bevonja a fiatalokat a tanulási folyamat megtervezésébe.

Kérdés
A hagyományos ifjúsági munkához képest sokkal több új forrás felhasználására lesz szükségünk a Globális Ifjúsági Munkában?
Válasz
Kezdetben szükség lesz néhány új könyv, illetve egyéb gyakorlatban felhasznált anyag beszerzésére (ezek nagy része Angliában kölcsönözhető a Fejlődésre Nevelési központokból). Szükség van arra is, hogy befektessünk az ifjúsági munkások képzésébe és támogassuk a gyakorlati munka fejlesztését elősegítő vitákat, megbeszéléseket. De az ifjúsági munka globális ifjúsági munkává való kiterjesztéséhez nincs szükség nagy anyagi forrásra és drága külföldi utazásokra. Nagyvonalakban azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk a globális dimenziót meglátni a helyi vonatkozású témákban és hogy megértsük milyen hatással vannak a helyi dolgok a globális történésekre.

Kérdés
Nem nehéz globális kérdésekkel foglalkozni, ha a fiatalokat éppen valamilyen személyes probléma foglalkoztatja?
Válasz
Ha valamilyen kritikus helyzettel állunk szemben természetes fontosabb, hogy először a fiatalok problémáival foglalkozzunk, és csak ez után kezdjünk bele egy általánosabb problémába. Ha már megoldottuk a személyes problémákat megpróbálhatjuk az adott problémát szélesebb vonatkozásaiban is megvizsgálni, bevonni a fiatalokat a beszélgetésbe és arra bátorítani őket, hogy elemezzék saját problémájuk okait. A személyes problémák általános értelemben vett elemzése segíthet nekik, hogy különböző megoldási formákat találjanak saját problémájukra.

Kérdés
Írjunk össze együtt további kérdéseket.

Válasz
Próbáljunk meg együtt választ adni a kérdésekre.

TRÉNING TEVÉKENYSÉG 3: A GLOBÁLIS IFJÚSÁGI MUNKA MEGÉRTÉSE

Cél:
Hogy bővüljön az ifjúsági munkások tudása azokat a globális vonatkozásokat illetően, amelyek mind saját, mind a fiatalok életében jelen vannak. A résztvevők a saját tapasztalataikból kiindulva keresnek olyan globális hatásokat, amelyek hatással bírnak saját életükre. Majd olyan helyi vonatkozású dolgokat keresnek, amelyek hatást gyakorolnak az egész világra.
Felkészülés:
Nagyalakú papír, toll, filctoll, blue-tack és széles ragasztószalag
Idő:
30-45 perc

Leírás:
3 fős csoportokat alakítunk ki. A csoportban az egyik személy lefekszik egy nagyalakú papírra, és a másik két személy körülrajzolja a felső testét a papíron. Ezek után a résztvevők olyan globális dolgokat írnak vagy rajzolnak a test körvonalaira, amik a hatással vannak a helyi emberekre, illetve a helyi emberek hogyan bírnak hatással a körülöttük lévő világra.
Pl. ruhák és ételek a világ minden tájáról, nyaralások, életvitel különböző vonatkozásai, stb.
Kérjük meg a csoportokat, hogy rakják fel a műveiket a falra egy művészeti galériát hozva létre ezzel. Ezek után mindenki körbejárja a többi képet, és két listát készít: egyiket arról, hogy különböző globális dolgok hogyan bírnak hatással a helyi emberek életére; a másikat pedig arról, hogy a helyi dolgok hogyan bírnak hatással a szélesebb értelemben vett világra.
Ezek után kérjük meg a csoportokat, hogy olvassák fel a listákat, majd ezeket közösen beszéljük meg. Próbáljuk meg elemezni, hogy a listákon szereplő dolgok hogyan függhetnek a személyes tapasztalatoktól (pl. ha valaki nem magyar származású, vagy ha hosszabb ideig élt külföldön, stb.)

További variációk:

I.
Kérjük meg a csoportokat, hogy egy olyan tipikus fiatalt rajzoljanak le, akivel nap, mint nap együtt dolgoznak: milyen ruhát hord, milyen zenét hallgat, milyen tárgyak vannak nála, milyen a környezete.
Utána kérjük meg a csoportokat, hogy írjanak össze minden olyan globális dolgot, ami hatással van ennek a fiatalnak az életére.
Ezek után a csoportok bemutatják egymásnak a fiatalt, akin dolgoztak, és megvitatják az összeírt globális hatásokat és összefüggéseket.

II.
Kérjük meg a résztvevőket, hogy párokban járják körül a környéket, és jegyezzenek fel minden olyan globális hatást a helyi közösség életére vonatkozóan, amivel a séta alatt találkoznak, továbbá minden olyan tényezőt, amivel a helyi környezet gyakorol hatást a szélesebb értelemben vett világra.
Közösen beszéljük meg a feljegyzett dolgokat.

TRÉNING TEVÉKENYSÉG 4: A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A GLOBÁLIS
EGYENLŐTLENSÉGEK MEGÉRTÉSE (A)

Cél:
Az ifjúsági munkások megértsék mi a globalizáció és a globális egyenlőtlenség.
Előkészítés:
Kérjünk meg a résztvevőket, hogy még a képzést megelőzően nézzenek utána a globalizáció fogalmának és hatásainak.
Idő:
1,5 óra

Leírás:
A résztvevők párokban olyan mindennapi dolgokat, témákat kell, hogy találjanak, amelyek mind helyi, mind globális vonatkozásban megjelennek, és kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Ilyen például a zene, az időjárás vagy a sport. Hívjuk fel a résztvevők figyelmét arra, hogy a globális nem feltétlenül azt jelenti, hogy külföldön történik; lehet például egy olyan nemzetközi vonatkozású történés, vagy téma is, ami hatást gyakorol a helyi közösség életére.
Alakítsunk ki 4 vita (A, B, C, D) csoportot. Minden csoport négy fős legyen (ha többen vannak a csoportban a többi résztvevő megfigyelő lesz, akiknek az lesz a feladata, hogy feljegyezzék a történéseket). Adjunk időt a csoportoknak, hogy megtervezzék a vitát, hogy ki, mikor, mit mond. (Fontos, hogy minden csoportnál ott legyenek a globalizációról folytatott előzetes kutatásuk eredményei.)
Kezdjük el a vitát.
Az A és a B csoport a következő állításról folytat vitát:

„ A globalizáció jólétet, különbözőséget és szabad választást hozott az életünkbe.”

Az A csoport az állítás mellett, a B csoport az állítás ellen fog érvelni.
(A C és a D csoport lesz a hallgatóság)
A C és D csoport a következő állításról folytat vitát:

„ A globális egyenlőtlenségek abból adódnak, hogy Észak (a fejlett világ) kihasználja Délt (a fejlődő világot).”

A C csoport az állítás mellett, a D csoport az állítás ellen fog érvelni.
(Az A és B csoport lesz a hallgatóság)

Minden egyes résztvevő érvel, minden résztvevőnek maximum 2 perc áll a rendelkezésére. A vita parlamenti stílusban zajlik, vagyis a vitapartnerek felváltva érvelhetnek pro és contra.

Tartsuk a két vitát rögtön egymás után. Válasszunk ki valakit házelnöknek, aki a vitát irányítja, és az időt méri. A hallgatóság tehet megjegyzéseket és közbevághat (de nem használhat bántó és trágár szavakat). Miután a viták véget értek tartsunk szavazást mindkét állításról.
A vita végén biztosítsunk elegendő idő arra, hogy a résztvevők:
kilépjenek a szerepükből, és elmondhassák mit gondolnak valójában a kérdésről.
kérdéseket tegyenek fel egymásnak a véleményükkel kapcsolatban.
átgondolják a vita ellentmondásosságát, és annak hatását a résztvevőkre, illetve arra, ahogyan bizonyos döntések különböző fórumokon megszületnek (pl. az ENSZ-ben)zárt ajtók mögött. Hangsúlyozzuk, hogy ez rengeteg frusztrációhoz, kampány és lobbi tevékenységhez, illetve társadalmi elégedetlenséghez vezethet.

TRÉNING TEVÉKENYSÉG 5: A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A GLOBÁLIS
EGYENLŐTLENSÉGEK MEGÉRTÉSE (B)

Cél:
Az ifjúsági munkások megértsék mi a globalizáció és a globális egyenlőtlenség.
Előkészítés:
Kérjünk meg a résztvevőket, hogy még a képzést megelőzően nézzenek utána a globalizáció fogalmának és hatásainak.
Másoljuk le majd vágjuk ki a mellékletben található Globalizációról szóló állításokat tartalmazó kártyákat és adjunk minden kis csoportnak egy-egy pakk kártyát.
Írjuk fel nagy betűkkel egy-egy lapra: Egyetértek; Nem értek egyet.
Idő:
1 óra

Leírás:
Alkossunk 4-5 fős csoportokat. Adjunk minden csoportnak egy pakk Globalizációról szóló állításokat tartalmazó kártyát, és fordítsuk le őket. Ezután helyezzük az Egyetértek/ Nem értek egyet kártyákat egy olyan képzeletbeli vonal végpontjaira, amely a csoport közepén halad át. Magyarázzuk el a résztvevőknek, hogy a kártyákon olyan rövid állítások találhatók, amik a globalizációról szólnak, és általános kérdéseket vetnek fel.
Az egyik résztvevő húz egy kártyát és felolvassa a kártyán található állítást a kiscsoportnak, majd elhelyezi a kártyát a képzeletbeli vonalon olyan távolságban az Egyetértek vagy a Nem értek egyet papírhoz képest, ami leginkább tükrözi a véleményét, és magyarázatot ad rá.
Ezután a kiscsoport minden tagja egyesével elmondja, hogy egyetért vagy sem társuk véleményével, és miért. Ha nem értenek egyet javaslatot tehetnek a kártya elmozdítására. Miután mindenki elmondta a véleményét az első résztvevő megváltoztathatja a kártya helyét a társak véleménye alapján, de ugyanott is hagyhatja azt, de mindenképpen meg kell indokolnia döntését.
(egy másik variáció szerint miután mindenki elmondta véleményét a kiscsoport közösen dönti el, hogy megváltoztatják-e a kártya helyét ,vagy sem.)
Mindenki felolvas egy kártyát és az fent említett módon jár el, majd a többiek is elmondják véleményüket, stb. Addig folytatják, amíg minden kártyát megvitattak.
Végül beszéljük meg a felvetődő problémákat, kérdéseket közösen nagy csoportban. Kérdezzük meg melyek voltak azok az állítások, amelyek a legtöbb vitát okozták, és miért.

Melléklet:

Állítások a Globalizációról

A globalizáció egy természetes folyamat

A fejlődő országokban életét a globalizáció nagyobb mértékben befolyásolja, mint a Magyarországon élők életét

A Magyarorzságon élő fiatalokat nem érdekli a globalizáció

A globalizáció a szegények javára válhat

A globalizációnak vannak előnyei
A globalizáció fogalma olyan sok dolgot foglal magába, hogy azok érvényüket vesztik

A mostanra egy világrend alakult ki, ami a kapitalizmus

A menekültek globális problémát jelentenek
Egyének nem képesek megállítani környezetünk pusztulását.

A globalizáció nem más, mint kolonizáció, csak más néven

A turizmus alapvetően olyan tevékenység, ami által kihasználunk egyes országokat.

A ’fejlődés’ szó arra utal, hogy az ember lehet ’alulfejlett’, ami lenéző és veszélyes lehet

Forrás megjelölés

A tanulmány a DEA (Development Education Association) következő kiadványát használja fel forrásként:

Global Youth Work. Training and Practice Manual, DEA, London, 2007

További hasznos DEA kiadványok

Global Youth Work. The Improving Practise Series, P J White, DEA, London, 2002
Guidelines on Producing Resources for Global Youth Work, Paul Adams, DEA, London, 2000
Sustainable Development and Youth Work, DEA, London, 2001
A World of Difference,Making global connections in youth work, DEA, London, 1995
Global in Local, DEA, London, 2005
The Global University, The role of the curriculum, Doug Bourn, Aileen McKenzie, Chris Shiel, DEA, London, 2006
Global Skills and Lifelong Learning: Future challenges, DEA, London, 2007
Global Matters Case studies of education for a just and sustainable world, DEA, London, 2008
An Introduction to Global Learning ,Tutor Guide, DEA, London, 2008

A kiadványok a www.dea.org.uk honlapon elektronikus formátumban is megtalálhatók és letölthetők.

Szakmai gyakorlatom helye:
The Harambee Centre for Development and Environment Education
Emmanuel URC
Trumpington Street
Cambridge
CB2 1RR
Tel: 01223 358116
info@harambeecentre.org.uk
www.harambeecentre.org.uk