Projekt címe: Ifjúsági animáció Európában
Finanszírozó: Tempus Közalapítvány, Életen át tartó tanulás, Leonardo da Vinci Mobilitási program, Munkavállalók és munkanélküliek kategória
Pályázó: Kikötő Ifjúsági Kulturális és Szociális Egyesület
Kedvezményezett: Taksonyi Rita, ifjúsági animátor
Interkulturalitás brit módra
Tanulmány
Cambrigde, Anglia
Készítette: Taksonyi Rita
TARTALOM
I. Bevezető gondolatok, témaválasztás indoklása 2
II. Kultúra, interkulturalitás 4
III. Anglia / DEA 6
IV. Harambee Centre, Cambridge / az interkulturalitás megvalósulása angol módra 8
IV.1. Global Artists 17
IV.2. Global Youth Action 18
IV.3. Global Voices 19
IV.4. The World In Our City 20
IV.5. Perceptions of Africa 20
V. Az interkulturalitás lehetőségei a fotók által 20
V. 1. “Interkulturalitás a lencsén át” projekt 24
VI. Összegző gondolatok 25
VI. Felhasznált szakirodalom 26
VII. Mellékletek, fotófüggelék 27
I. Bevezető gondolatok, témaválasztás indoklása
A globális nevelés nem más, mint globalizálódó világunk jelenségeinek feldolgozása, azok helyes értelmezési lehetőségeinek biztosítása. Fel kell ismerni, és fel kell ismertetni azt az egymásrautaltságot, ami a világ egységét, természeti, gazdasági, társadalmi dimenzióit, a Földön élőket jellemzi. A lényeg abban rejlik, hogy nem szabad formális oktatásra, nevelésre hagyatkozni, kiemelten fontos, hogy a tanulók, gyerekek, akár felnőttek saját élményt kapjanak, és a bőrükön tapasztalják meg ezt, ehhez pedig a nem formális nevelés biztosít remek lehetőségeket. Tehát nem az információk szürke átadásán alapszik, hanem az élmény általi tanuláson. A globális nevelés, a globális gondolkodás nem csupán azt jelenti, hogy formálódik és tágul világképünk, hanem azt is kell, hogy szolgálja a globális nevelés, hogy cselekvésre ösztönözzön. A workshopok, játékok, szimulációk az élményen és tapasztalon keresztül némi változtatásra ösztönzést is sugallnak. A globális nevelés akkor válik teljessé, ha ezekből olyan akciók is születnek, mint a faültetés, vetélkedő, pályázat, stb.
S ezen a ponton érzem azt, hogy a globális nevelésnek igenis van létjogosultsága a magyar oktatási rendszerben, az azt kiegészítő nevelési lehetőségekben. Átfuttatván gondolataimat, számos olyan aspektus merült fel bennem, amiért érdemes volna küzdeni, amiben örömmel tudna számos oktató, önkéntes, tréner és fiatal részt venni, és ugyanekkora örömmel tudnák továbbadni azt. De a globális nevelés olyan ernyőfogalom, amely sokmindent magában foglal, ezért mindent egyszerre felölelni lehetetlen. Ide tartoznak az emberi jogok és a társadalmi igazságosság is. Ehelyütt indíttatást éreztem projektemet a munkajogi védelemre építeni, mely jogaikat a munkavállalók többsége nem ismeri vagy ismeri, de az azokkal való éléstől tart, mert fél, hogy elveszíti állását. De éppígy ide tartozik a békére, kölcsönös megértésre való nevelés, mely szintén elkélne a jelenlegi magyar viszonyok tükrében. Szintén itt kell említeni a környezeti nevelést, a fenntartható fejlődést, melyek rendkívüli fontossággal említhetőek, de szerencsére ezen a téren változás már tapasztalható. A női egyenjogúság, az esélyegyenlőség, az előítéletek elleni nevelés, az oktatás a fejlődésért mind-mind ezen fogalom részeit képezik. De ami az én fantáziámat megfogta, az az interkulturális nevelés adta lehetőségek tanulmányozása.
A Harambee szervezetnél, Cambridgeben töltött 12 hét alatt lehetőségem nyílt arra, hogy projektjeik mindegyikével alaposan megismerkedjem, azok megvalósításában tényleges segítséget nyújtsak, és az évek alatt felhalmozott könyvtári és egyéb tárgyi gyűjteményüket áttanulmányozhassam. Külön kedves volt számomra, hogy előzetesen többször konzultálhattam az iroda munkatársaival, és így ki tudtuk alakítani az ideális projektet. Szerettem volna külön figyelmet fordítani az interkulturalitás nem-verbális kifejezésére a fotóművészet által, melynek egyelőre csupán tisztelője és amatőr gyakorlója vagyok, de számomra egy-egy kép többet és letisztultabban fejez ki, mint a szavak. Ezzel a lehetőséggel kívántam ezúttal is megvalósítani terveimet, magamat, a globális, azon belül pedig az interkulturális nevelés szemléletét, mely egyben előkészítése is a jövőben bevethető „Interkulturalitás a lencsén át” projektemnek.
Anglia jellegzetesen az a hely, ahol az utcán egyaránt megtalálható minden bőrszín magas arányban, minden kultúra, vallás, szubkultúra. Az emberek vegyesek, szinte mindenki valami mást vall. Vagy a legegyszerűbb szemléltetéssel élve, az egyetemen találkoztam japán, kínai, kanadai, amerikai, jamaicai, ghánai, szenegáli, francia, olasz, német és megannyi nemzetiségű, ennek megfelelően különböző kultúrájú, hátterű, vallású fiatallal. Ezek az emberek békében élnek egymással, egymás mellett. A gyerekek 4 éves kortól nap mint nap különböző kontinensek országait, különböző vallásokat, szexuális beállítottságot ismernek meg workshopok által, 6 évesen már tudja a kisfiú, hol van Malawi és kik a zsidó vallásúak és milyen ünnepeket tartanak. Más ország, más nevelési metódusokkal. Jobb, mert elfogadóbbak, toleránsabbak, nyugodtabbak és érezhetően sokkal harmonikusabbak. Mert így nevelik őket. A globális nevelés módszereit elismerik, anyagilag messzemenőkig jobb kereteket biztosítanak a globális neveléssel foglalkozó szervezetek számára, mint amennyire Magyarországon értékelik a nem formális nevelés módszereit, elveit, kimeneteit.
Dolgozatomban tehát be kívánom mutatni az interkulturalitást, annak gyakorlati megvalósulásait Anglia DEA-hálózatában (development education Association – fejlesztésre/fejlődésre nevelés egyesület), azon belül is a cambridge-i Harambee Centre-ben. Röviden felvázolom a „development education centre” projektjeit, majd az interkulturalitás nem-verbális módszerét a fotózás szemüvegén át ábrázolom.
II. Kultúra, interkulturalitás
2008 a kultúrák közötti párbeszéd éve (EU-ban, az Európa Tanács vagy Európai Bizottság által meghatározva). Ez nem csupán konferenciasorozatot kell, hogy jelentsen, hanem annál sokkal többet kell nyújtania. Fontos megérteni, hogy mielőtt elkezdhetünk megérteni más kultúrákat, előbb azt kell megértenünk, hogy saját kultúránk miként befolyásolja kognitív és viselkedési előfeltevéseinket.
A kultúra nyilvánvalóan összetett fogalom, elemzése során több mint száz fogalom született már az 50-es években. Hofstede szerint a kultúra a “gondolkodás kollektív programozása, a környezeti változásokra adott emberi válaszokat befolyásoló közös jellemzők összessége”. Kroeber és Kuckhohn szerint a kultúra a cselekvés terméke és a jövőbeli cselekedet feltételrendszere. Akárhonnan is nézzük, a kultúra kiemelkedő fontosságú, főként, hiszen a felgyorsult kommunikáció, a nemzetközi kereskedelem, az Európai Unió megköveteli azt. Nap, mint nap érintkezésbe kerülünk más kultúrákkal, ahol természetesen mások a szabályok és mások az emberek. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, vagy nem megfelelően kezeljük, abból súlyos társadalmi következmények származhatnak.
Az interkulturális interakció tehát mindennapjaink velejárója, mikor is két vagy akar több kultúra találkozik egyéni, csoportos, nemzeti szinten. Fontos felismerni, hogy az egyén kulturális identitása nem gyengül a kulturális találkozások eseten, hanem épphogy erősödik, hangsúlyt kap. Tény azonban, hogy az akkulturáció folyamatával találjuk szemben magunkat, mikor hosszabb ideig egy idegen kultúrában tartózkodunk, hiszen átvesszük a fogadók kultúrájának értékrendjét, gondolkodását részint. Ehhez persze szükség van empátiára, policentrikusságra és a negatív előítéletek, az etnocentrikusság elkerülésére. Szükség van a kulturális tudásra, amely elsősorban nem kulturális tények és követendő normák ismeretén, hanem a mögöttük rejlő indokok és összefüggések megértésén alapszik, mind az idegen- mind a saját kultúra tekintetében.
Az oktatás, a nevelés kulcsfontosságú a fiatalok felkészítésében, a sokszínű Európa nyújtotta lehetőségek és kihívások válaszára, a külföldi tanulmányokra, szakmai gyakorlatok alatt végbemenő tanulási folyamatra. Ezek legfontosabb hozadékát pedig éppen az interkulturális készségek elsajátítása jelenti. Az egyre inkább globalizálódó világban, ahol mindenki mindenkitől függ, a toleráns és egymást tiszteletben tartó párbeszéd a nemzetek, közösségek, egyének számára nélkülözhetetlen képesség. Európa gazdasági sikere nagymértékben attól függ, hogy a sokszínűségét ki tudjuk-e használni úgy, hogy az mindenki közös hasznára váljon. Erre eszköz a kultúrák közti párbeszéd, amelynek egyik lehetséges körülírása így hangzik: a kultúrák közti párbeszéd egy folyamat, aminek része a nyitott és a másikat tiszteletben tartó interakció különböző kulturális háttérrel vagy világszemlélettel rendelkező egyének, csoportok és szervezetek között.
Az interkulturális tanulás során újfajta szemüveggel tanuljuk meg látni magunkat és másokat. A folyamat során a résztvevő felek tanulnak egymástól, és közös nevezőre jutnak. Maga az interkulturális tanulás folyamata segíthet rádöbbenni, hogy a valóságot nagyon sokféle módon lehet megélni, értelmezni és tapasztalni. A párbeszéd a másikhoz való közeledést jelenti, aminek az a lényege, hogy azonosulni tudunk az ő szempontjával anélkül, hogy a magunkéról le kellene mondanunk. Az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott együttműködések, mobilitások közvetlenül vagy közvetve mind-mind az interkulturális tanulásról szólnak, önmagukban véve is az interkulturális párbeszéd keretét, színterét jelentik.
Külön kiemelendő a Mobilitás „Általunk lesz jobb!” fotópályázata, mely már az aktivitásra, a mozgósításra, ösztönzésre épít, hogy meglássuk, mi az, amit mi fiatalok tehetünk a jövőért, amit mi tudunk hozzátenni a jelenlegi helyzet javítása érdekében, amivel mi is ki tudjuk nyitni mások szemét, hogy az interkulturális nevelés nagyon fontos ebben a globálizálódó világban. Hiszen szinte minden pillanatban kultúrák találkoznak egymással, mely kulturális sokszínűséget helyes módon kell értelmezni. Fontos, hogy az interkulturális környezetre tudatos felkészítsük magunkat és másokat, hogy azt a megfelelő módon tudjuk fejlődésünk hasznára fordítani. Nem szabad elfelejteni, hogy az interkulturalitás elkerülhetetlen, s mint ilyen, remek lehetőségeit kiaknázva erős fejlődéssé lehet faragni ezt a speciális helyzetet. A magunk kultúrája mellé másokét is beépíteni tudás, fejlődés, tapasztalat és nem utolsó sorban életképessé nevelés mai világunkban.
Magyarországon egyelőre még kevesen foglalkoznak az interkulturális neveléssel. Az Artemisszió Alapítvány egyik célja interkulturális képzési programok, képzési anyagok és módszertan kifejlesztése és terjesztése. Globális neveléssel foglalkozik a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány , a Bocs Alapítvány és a Hand is.
III. Anglia / DEA
A DEA, azaz a Development Education Association jótékonysági szervezet, amely a globális nevelést promotálja, annak ernyőszervezeteként működik Anglia területén. A hálózat tagjai és támogatói mind egyetértenek abban, hogy manapság – ebben a globalizálódott világban – különösen fontos nagy hangsúlyt fektetni a nevelésre, oktatásra a jobb holnap jegyében. A globális nevelés a DEA, az Oxfam és a DEEEP szerint nem más, mint egy aktív tanulási folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az emberek megértsék a saját életük és a világban élő összes többi ember közötti kapcsolatot egy globalizálódó társadalomban, amely egymásra kölcsönösen ható kultúrák színtere. A globális nevelés célja a következő:
1. Segít az embereknek megérteni a saját életük és a világon élő összes többi ember élete közötti kapcsolatot;
2. Segít, hogy jobban megértsük az életünket formáló gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti erőket;
3. Hozzájárul olyan készségek, magatartások és értékek kialakításához, amelyek lehetővé teszik az emberek számára az együttes cselekvést, a változtatást.
4. Támogat bennünket abban, hogy közösen dolgozzunk egy fenntartható világ megteremtésén, amely igazságosabb, és amelyben a hatalom és a pénzeszközök egyenlőbben oszlanak meg.
Olyan világot szeretnének kialakítani, melyben az emberek tekintettel vannak a globális szegénységre, a klímaváltozásra, etnikai és vallási kisebbségekre. A DEA hiszi, hogy a nevelés a globális kontextusba tudja helyezni a tanulást, melyben elengedhetetlen jellemző:
- a kritikai és kreatív gondolkodás;
- az öntudatosság és nyitottság a különbségek iránt;
- a globális problémák megértése, a kapcsolati erő;
- az optimizmus és a tevékeny hozzájárulás a jobb jövő érdekében.
Igyekeznek megváltoztatni, amit és ahogyan az emberek tanulnak azáltal, hogy befolyásolják a jogokat, rendeleteket, szabályozásokat és fejlesztik az oktatók, nevelők tudását, gyakorlatát. Elsősorban iskolákra és tanárképzésre koncentrálnak a megfelelő forrásbázis és a globális ifjúsági munka révén.
A DEA tagszervezetei és támogatói mind osztják azt a véleményt, hogy a fenntartható fejlődés átadása a nevelés fontos része. Azon ténykednek, hogy a globális neveléssel kapcsolatos szabályozásokat módosítani tudják, fejleszthessék a nevelési gyakorlatot, a globális nevelés profilját kiszélesítsék. 2008. június 11-én a DEA kiadta a Global Matters nevű prospektusát, ami esettanulmányokat tartalmaz szerte az ország iskoláiból, szervezeteiből a miniszterelnök előszavával, s melyben hasznos tapasztalatok, segítségek hangzanak el. Továbbá az Ipsos Mori Kutatóintézettel egy olyan kutatáson dolgoztak, mely a globális nevelés fiatalokra tett hatását vizsgálta. Ennek eredményét 2008 júliusában publikálták Questioning Education címmel.
A DEA tehát a formális és informális nevelésben is szerepet vállal az 5-19 évesek közt. Emellett támogatja tagszervezeteit ezeken a területeken, és azokat is, akik az oktatás más területein dolgoznak. Ez azt jelenti például, hogy kapcsolatot teremtenek a helyi és a globális problémák között. De azt is értik ez alatt, hogy a fiataloknak lehetőségük van kritikai vizsgálatra önmaguk értékei és attitűdjei esetében, tisztán látják a hasonlóságokat és az értékkülönbözőségeket az emberek közt mindenütt, megértik a helyi életük globális kontextusát, és fejlesztik készségeiket, melyekkel képesek lesznek az igazságtalanság, előítélet és diszkrimináció ellen küzdeni. Ez a tudás, készség és megértés teszi képessé a fiatalokat, hogy helyes döntéseket hozzanak, és aktív szerepet játszanak a globális közösségben.
A DEA pénzügyi alapját a tagsági díj és a kulcsszervezetek támogatása adja, mint az ActionAid, CAFOD, Christian Aid, Methodist Relief and Development Fund, Oxfam, Save the Children és az UNICEF. Bevételi forrást biztosítanak a megjelenési díjak, események, tréningek, konzultációs szolgáltatások díjai is, a Department for International Development (DFID) felajánlása, a Funding Network támogatása. Anyagi támogatásban részesülnek a kormányzati és nemzeti költségvetési összegből, a Department for Children, Schools and Families (DCSF) támogatásából.
Összességében tehát a globális nevelés eszköz arra, hogy hangsúlyozzuk:
- világunk különböző nézőpontjainak összefüggéseit (természet, társadalom, gazdaság);
- a Föld szegényebb és jobb módban élő felének egymásrautaltságát;
- az élhető természeti és társadalmi környezet fontosságát;
- mindannyiunk felelősségét egy JOBB világ kialakításában.
A cél a fiatalok e kérdésekre való érzékenységének fejlesztése annak érdekében, hogy növekedjen részvételük a társadalmi folyamatokban. A globális nevelés által tárgyalt témák a hagyományos iskolai fejlesztési területek mindegyikéhez kapcsolhatóak, így alkalmasak a történelem, a földrajz, környezetismeret, irodalom, osztályfőnöki órákon való feldolgozásra és iskolai szakkörök munkájába is beilleszthetők.
IV. Harambee Centre, Cambridge / az interkulturalitás megvalósulása angol módra
The Harambee Centre - Learning partnerships for global justice and equality
A Harambee Centre a DEA hálózatának tagja, development education centre, amely a globális problémák megértését és a téma iránti tettrekészséget szorgalmazza Cambridgeshire és Peterborough régiókban. A szervezet Cambridge-ben működik, de régiós szinten kínál forrásokat, információt és inspiráló workshopokat az iskoláknak, a tanároknak és a közösségeknek. A Harambee Center regisztrált jótékonysági szervezet, mely 1988-ban kezdte meg működés. A szervezet célja, hogy megértesse az angol fiatalokkal a globális problémákat különböző perspektívákból, és hogy akcióba lendítse őket egy pozitív változás jegyében. Szeretnék felvértezni az embereket olyan készségekkel, melyek a világ gondjainak vizsgálatához szükségeltetnek, az értékek újragondolásához, átvételéhez, és ahhoz, hogy felelősséggel tudjanak döntést hozni és cselekedni. Interkulturális projektjeik által az informális nevelés csatornáját kiaknázva számos érdekes, figyelemfelkeltő foglalkozást, képzést tartanak.
Iskolai és ifjúsági workshopok:
Izgalmas és interaktív workshopok segítségével építenek a fiatalokban bizalmat, hogy felfedezzék a globális problémákat, melyek hatnak minden globális polgárra. Használják a művészet, zene és játék eszközeit, hogy megértessék a gyerekekkel, fiatalokkal a globális, környezetvédelmi és fejlesztési feladatokat, és hogy fejlesszék kritikai gondolkodási készségeiket. A Global Voices nevű projektben több mint 20 ország önkéntese vesz részt, melyben kultúrájuk hasonlóságait és különbözőségeit ábrázolják interkulturális személyes élményt kínálva. A legkedveltebb tematikus iskolai workshopok a Fair Trade és a kereskedelmi méltányosság, a Refugee Issues, a Water Issues és az Introducing Ghana, Perceptions of Africa és a Global Games.
Resource center:
A Harambee Centre irodájában egy több mint 1000 kiadványból és eszközből álló széles készlet tárul azok elé, akik a globális problémák iránt érdeklődnek. Itt minden iskolai szint és az ifjúsági szektor számára is kiváló háttéranyagok találhatóak, valamint általános referenciaanyagok is szép számmal akadnak. Válogathatnak az érdeklődők egy- vagy kétnyelvű könyvek, fotócsomagok, játékok, poszterek, plakátok, térképek, zenék, országspecifikus kézműves tárgyak, folyóiratok, játékok, szórólapok közt, valamint információt kaphatnak szervezetekről is. Kölcsözhetőek vagy megvásárolhatók a munkatársak által összeállított tematikus dobozok is: Fair Trade box, China box, growing up global box, stb.
A források az alábbi szervezet által érhető el például: Action Aid, British Youth Council, CAFOD, Christian Aid, Connect Youth: European Youth in Action Programmes, Development Education Sustainable Development, Friends of the Earth (FOE), GLADE (The Centre for Global and Development Education), Greenpeace, National Trust Youth Involvement, National Youth Agency, Oxfam, Peace Child International, Save the Childre, UK Youth, UNICEF, V-Volunteer Opportunities, Wildlife Trust, Y-Care international „Youth in Action”, Young Lives, Youth in Action Network.
Hálózat:
A Harambee folyamatosan építi és erősíti hálózatát a helyi, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, hogy a globális polgárságot hirdethessék különböző foglalkozások által. A jelenleg 120 szervezetet és egyént magában foglaló Global Thinking Community Network adatbázis Kelet-Anglia szinte minden releváns globális neveléssel, interkulturalitással foglalkozó tagját soraiban tudhatja.
Tréning:
A Harambee Centre képzést nyújt tanárok és trénerek részére is, mellyel az iskolai globális tevékenységek javítását célozzák megfelelően képzett oktatók révén. Interaktív training session a Harambee minden munkatársa révén elérhető kis csoportok részére. A British Councillal együttműködésben fut a Professional Development kurzus is. A Harambee erőssége a partnerségben történő együttműködésben rejlik, amely mind szellemi, mind anyagi dolgok továbbításában valósul meg egy fejlődő oktatás érdekében.
Önkéntesek:
A Harambee jelenleg 3 állandó taggal működik, de folyamatosan bővül a Harambee önkénteshálózata. Jelenleg több mint 10 állandó önkéntessel dolgoznak minden héten – irodai és gazdasági adminisztráció, szórólap- és kiadványszerkesztés, workshop-előkészítés, tagkoordináció, hírlevél-szerkesztés, „könyvtár”-vezetés, IT-segédlet, Global Voices workshop prezentálás témaköreiben. Az önkéntesek közt található olasz, spanyol, német, lengyel, magyar, hong kongi, brit, férfi és nő egyaránt, 21 éves kortól 77 éves korig.
Profil:
A Harambee fő profilja: globális nevelés projektek, fejlődésre nevelés projektek, környezeti nevelési projektek, workshopok, önkéntesség, interkulturális nevelés. Hirdetik a toleranciát, megértést. Nyitottság, emberszeretet, világszeretet és tenni akarás jellemzi a munkatársakat. Különösen érdekes náluk megfigyelni, miként alakítják állandó kapcsolattartással és gyűjteményeik kölcsönzésével szorosra kapcsolataikat az iskolákkal. A Cambridge University Faculty of Education együttműködésével továbbá rendkívül hatékonyan toboroznak és motiválnak önkénteseket. Érdekes tapasztalat, hogy nem formális módszereik fogadtatása rendkívül pozitív, örömmel hívják őket rendszeresen vissza, az iskolai keretek között is remek fogadtatásban részesülnek mind az önkéntes, mind a tematikus workshopok.
Nagyon pozitív tapasztalat az úgynevezett „Orientation day”, mely az egyetemre megérkezett külföldi tanulók első egyetemi napja, s mely során bemutatják nekik a város adta lehetőségeket egy börze keretében. Ez pozitív élmény a Harambee-nek és más szervezetnek is, hiszen számos önkéntes csatlakozik interkulturális nevelési projektjeihez rögtön érkezésükkor e fórum révén, és újabb tapasztalatokkal, újabb irányú interkulturális töltöttséggel haladhatnak tovább, valamint jó a diákoknak, akik azonnal ismerősre, szabadidő-eltöltésre, akár szakmai gyakorlatra tesznek szert, s mindezért csak saját kultúrájukat kell bemutatni, ami külön öröm számukra, mert így megőrizhetik, sőt promotálhatják is kulturális különbözőségüket vagy épp azonosságukat. Lényeges vonása a brit globális nevelésnek az interaktivitás, mely egyrészt jeget tör a kérdezz-felelek és a tapasztalati tanulás révén, érdekesebb és ettől fogva valószínűsíthetően informatívabb is a gyerekek számára – különösen vizuális vonatkozások bevonásával.
Oktatóknak, tanároknak, trénereknek:
Tréning és tanácsadás:
A Harambee 20 év tapasztalattal rendelkezik különböző egyének, szervezetek tréningelését illetően a development education terén. Egyénre, csoportra szabottan kínálják az oktatás széles spektrumát. Előzetes konzultáció alapján igyekeznek a leginkább illő tartalommal és formával megtölteni a képzéseket.
Every Child Matters:
A Harambee segít óratervek összeállításában, hogy a globális perspektíva beépüljön az oktatásba.
Esettanulmányok:
Érdekes és inspiráló beszélgetések, workshopok alkalmával osztják meg tapasztalataikat tanárokkal, trénerekkel. Eseteket, valós történeteket, tapasztalatokat felvonultatva segítenek a problémák megoldásában.
Workshopok:
Az elmúlt évtizedek során különböző tartalmú és formájú workshopok jellemzik a Harambee szolgáltatásait. Az általános és középiskolák számára is külön-külön számtalan tervezett workshop létezik különböző szinteken, mely minden készségszintet és minden korosztályt megcéloz. Témáiban azonosak, de tartalmilag lényegesen eltérnek az általános és a közéiskolai foglallkozások. Egyéni igényeknek megfelelően akár módosított, átdolgozott, profilnak megfelelő workshopok is helyet kapnak a palettán. A workshopok a vizualitást, interaktivitást, tapasztalati, élményalapú tanulást célozzák. Ilyenek például a történetmesélés, dráma, csoportmunka, szerepjáték, képinterpretáció, kérdés-felelet, stb. Az interkulturális főcélok az alábbiak:
- fejleszteni a szélesebb világot, más kultúrákat, helyszíneket érzékelő készségeket
- tanulni a világ különböző helyei, emberei közti különbözőségekről, hasonlóságokról, a világ egyenlőtlenségeiről
- fejleszteni a társadalmi igazságosság és morális felelősség készségeit
- megértetni, hogy egyéni döntéseik miként befolyásolják a globális kérdéseket
A Harambee munkatársai segítenek beépíteni a globális dimenziót a tárgyakba, új ötletet, erőforrást és projektet adnak kezükbe, reformálják az iskolai profilt, interaktivitást, izgalmat csempésznek a formális nevelésbe. A Global Voices workshopok tökéletesen illeszkedhet az oktatásba, ha egy meghatározott ország a téma vagy multikulturális, nemzetközi nap vagy hét zajlik az iskolában, a világ sok országából érkező önkéntesek mutatják be hazájukat, kultúrájukat. A Harambee nemzetközi önkéntesei minden iskolai korosztály részére képesek workshopot tartani, melyet interaktív, részvételen alapuló módon mutatnak be egy stimuláló előadás keretében, ahol az irodalom, művészet, gasztronómia, történelem, földrajz, nyelvészet is helyet kapnak.
Általános és középiskolák részére:
- Global Voices: a globális hangok célja tudatosítani a kulturális sokféleséget és leküzdeni a sztereotípiákat. A workshopokat a világ minden tájáról érkező önkéntesek tartják, amely során bemutatják kultúrájukat érdekes interaktív, stimuláló módon.
- Introduction to Senegal: a workshop célja szélesíteni a tanulók tudását a nyugat-afrikai országról, kultúrájáról, vallásáról, történelméről. Képek, játékok, helyi jellegzetes kézműves tárgyak és akár szenegáli önkéntes is segíti a tisztánlátást.
- Perceptions of Africa: ez a workshop az afrikai kontinens gazdagságát és bonyolultságát hivatott bemutatni. A nagyságra és a tényleges sokféleségre fókuszál az afrikai érzékelések foglalkozás, mely segít a tanulóknak felfedezni érdekes újdonságokat és legyőzni a szokásos sztereotípiákat képek, kézműves eszközök által.
- Insight into slavery: a workshop Anglia rabszolgakereskedelmének történetét és jelenét mutatja be, és rávilágít arra, mit tehetnek a tanulók ellene. Igaz-hamis kvíz segítségével kiderítik a diákok tudását, és erősítik, segítik azt.
- Climate change: a workshop felhívja a figyelmet a helyi és globális klímaváltozás közötti kapcsolatokra és egyéni döntéseink hatására mindennapi életünk során. Arra bátorítja az egyént, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a klímaváltozás csökkentéséhez.
- Fair Trade: a workshop arra keresi a választ, hogy a naponta vásárolt termékeik honnan származnak, miként készülnek. Fejleszti a megértést, és stimulálja a méltányos kereskedelmet szerepjáték, fotók, játékok segítségével.
- Challenging Stereotypes: képek, kézműves tárgyak által fejlesztik a kritikai gondolkodás készségeit feladatok segítségével, melyekkel a tanulók vizsgálhatják vagy felülbírálhatják különböző kultúrákról kialakított érzékeiket. Legfőképp leszűkített földrajzi területre érvényes workshopok összeállítása zajlik.
- Refugee Awareness: a workshop a menekültekkel foglalkozik, azzal, miként érzi magát valaki, mikor menekülnie kell országából emberi jogi okból vagy konfliktus miatt. A workshop bemutatja a jelenlegi cambridgei helyzetet is.
- Global citizenship: a workshop megérteti a fiatalokkal, miért fontos a globális dimenzió és mik a perspektívák az oktatásban, tanulásban.
Fiatalok részére:
Connect – Challenge – Change
A Global Youth Action az izgalmas, kihívással teli projektek széles skáláját vonultatja fel, melyek stimulálják az agyat és gondolkodásra késztetnek a tettek mellett a tényleges világproblémák kapcsán, melyek mindennapi életünre hatnak.
Ifjúsági munkások részére:
Az elmúlt években a Harambee a nemformális szektoron belül terjeszkedett, különösen az ifjúsági csoportok, ifjúsági munkások terén. A Harambee a fejlődésre nevelési workshopok közvetítése mellett iskolai tematikába is beépíthető workshopokat nyújt. Ezek leginkább arra a nevelési módra fókuszálnak, melyek nem a csupán az információ átadását szorgalmazzák, hanem a tevékenység, tettek során elsajátított tudásra helyezik a hangsúlyt. Az iskolai foglalkozásokon felül ezek megjelennek konferenciák, események, fesztiválok során is.
A Harambee fő projektje az ifjúsági szektor részére a Global Youth Action project, mely segítségével bevonják a fiatalokat a tevékeny közreműködésbe, akcióba lendítik őket. Ezen felül a Cambridgeshire County Councillal együttműködve a Harambee tréningeket is kínál ifjúsági munkások részére.
Támogatók és partnerek:
Partnerség
- EEDEN: A Harambee a Kelet-Anglia régió egyik olyan nevelési szervezete a 12-ből, mely az East of England Development Education Network, azaz az EEDEN hálózatával dolgozik, mely a Department for International Development támogatását élvezi – hasonló kezdeményezés minden régióban létezik. Az EEDEN célja olyan kapacitást építeni az oktatási rendszerbe, mely biztosítja, hogy az oktatók megfelelőképp felkészültek és motiváltak legyenek, hogy a fiataloknak a globális nézetet továbbítani tudják. A Harambee az EEDEN-nel közösen 2009 januárjában olyan konferenciának ad teret Cambridgeben, mely a keleti régió mintegy 120 szervezetét és egyéni résztvevőjét invitálja egy közös diszkusszióra, melynek célja a tapasztalatcsere, a hálózatépítés helyszínileg és tematikusan workshopok, előadások, ingyenes kiadványok és személyes részvétel által.
- Ghana School Partnerships:
Támogatók:
Finanszírozók
- Oxfam: helyi development education támogatása
- Department For International Development (DFID): EEDEN támogatója, amely részére a Harambee a koordinátorokat adja
- Cambridge Sustainable City: a Cambridge City Council által a Cmabridge Sustainable City Initiative szolgáltatja a Harambee részére a fő finanszírozást csakúgy, mint a projektfinanszírozást a klímaváltozás kapcsán a helyi iskolákban tartott workshopokra
- University of Cambridge Active Community Fund: ők finanszírozzák a The World in Our City projektet
- Big Lottery Fund: a Global Youth Action projekt finanszírozója
Felajánlók, adományozók:
2007: University Massage Society, Cambridge
2005-06: Trinity Hall College, Kings College, Churchill College, Clare College, Trinity College, Newnham College - Cambridge
IV.1. Global Artists
A globális művészek projekt alapvetően egyéni művészekre épül. A Harambee a nevelési művészek széles spektrumát vonultatja fel a világ minden részéről, hogy kultúrájuk ízét becsempésszék az osztálytermekbe. A tradícionális és modern módszerek, történetmesélés, zene, tánc, vizuális művészet keveréke kap helyet globális kontextusba helyezve. A művészek a kultúra magávalragadó oldalának csábításával alkotnak maradandó emléket a gyermekek részére – elsősorban általános iskolai foglalkozásokon. A dob, a zene, a tradicionális táncok mind-mind kultúrájuk alapját képezi, a fiatalok ezeken az impulzusokat könnyen be tudják fogadni és érdekes élményt biztosít számukra. A kisebbek és nagyobbak kreativitásukat is hasznosíthatják iparművészek workshopjai által – kollázs, fotómontázs, újságkivágás, ékszer vagy ruha szemétből, stb.
Például:
- Ricardo Arbelaez: kolumbiai vizuális művész. Ricardo a dél-amerikai tapasztalatairól számol be, és interaktív prezentációjában világít rá művészi hagyományaikra. Eztán a résztvevők élményeiket a művészettel adják vissza – szobrok és különböző összeállítások elkészítése által.
- Daniella McDermott: ütőhangszereken játszó művész, aki népi dobokon, ütőhangszereken játszva mutatja be Brazíliát, Kubát és Nyugat-Afrikát.
IV.2. Global Youth Action
Global Youth Action (GYA) képessé teszi a fiatalokat, hogy tevékenyen részt vegyenek problémák megoldásán. Bármilyen téma – legyen az a drogtól kezdve a szegénységen és az utcai erőszakon át a tömegközlekedésig – feldolgozásra kerül a Harambee által. Globalizálódott világunkban minden gond globális problémaként jelenik meg. A fiatalok a problémák felfedezése révén személyesen is érintettséget éreznek, mely megoldásában a Harambee segít nekik, aki rávilágít a mai világ összefüggéstelenségeire.
Íme példaként néhány GYA projekt a közelmúltból:
- Getting Stuck in – The Big Dig: fiatal önkéntesek egy cambridgei hajléktalanokat támogató csoport kertjét tökéletesítik, ahol a hajléktalanok maguknak termelik meg zöldségeiket
- Art In The Tunnel - fiatalok lehetőséget kaptak környezetük rideg alagútjából egyéni elképzeléseik alapján történő átalakítására a festés, rajzolás, graffiti segítségével. Kicsik és mégis nagyot alkottak, és ezzel saját helyi környezetüket varázsolták szebbé. -
- Painted Large – az Ely Garage projekt alapja, hogy egy régi épületet újítanak fel, és válik belőle ifjúsági kulturális központ és kávézó a Fair Trade jegyében. A Harambee GYA projekt részeként konzultáció és brainstroming után a gyerekek megálmodták, majd megvalósították a korábbi épület új design-ját. Az elkészült két fal remekül sikerült, amint azt a képek is bizonyítják, a fiatalok pedig lelkesen, vidáman vettek részt a “tatarozásban”, melyben a globális témákat is feldolgozták – Fair Trade, esélyegyenlőség, kulturális diverzitás, stb.
IV.3. Global Voices
A „globális hangok” a Harambee külföldi önkéntesei, akik Angliában élnek, de más országból származnak. Megosztják tudásukat, tapasztalatukat, kultúrájukat különböző foglalkozások, workshopok alkalmával, és így a helyi közösség egy újabb szeletet kaphat a világból. Ezek a foglalkozások számos előítéletet, tévhitet rombolhatnak le, és érdeklődést, elfogadást váltanak ki a britekből más kultúrák iránt – ez az igazi interkulturális érintkezés. A hasonlóságok és különbözőségek csokorra gyűjtése különösen érdekes a fiatalok számára. Elsősorban a könnyedebb témákat szeretik – mint a gasztronómia, híres emberek, szép helyek, sport, iskola – mert ebben az esetben van lehetőségük sok kérdés feltevésére is. Az ábrák, fotók, térképek, puzzle és a tradicionális ruha, étel, zene citálása hatalmas sikert arat a fiatalok körében, mert egy egészen más világ tárul eléjük elsősorban a vizualitás és az akusztika segítségével.
IV.4. The World In Our City
Vannak, akik törődnek a gondokkal, melyek a jelenlegi világra hatással vannak, és ezt szívesen tolmácsolják is. A Harambee segít az ilyen fiataloknak ötletekkel, tanácsadással, workshopok összeállításával, hogy érdeklődésüket, tapasztalatukat továbbadhassák mások részére is. Ha valaki már élt Anglián kívül más kultúrában, vagy speciális ismerete van valamely globális kérdésről (fejlődés, kereskedelem, turizmus, klímaváltozás), akkor annak a Harambee Centre-nél a helye.
IV.5. Perceptions of Africa
Az Afrikáról szóló projekt azon az alapfeltevésen nyugszik, hogy mind fiatalok, mind tanárok részére szükség van egy kiegyenlítettebb, reálisabb, összetettebb Afrika-kép bemutatására, mint ami a médiából vagy - épp a másik végletet nézve – az utazási katalógusokból megismerhető a kontinensről. Ebben segítséget nyújtanak a képek, kézműves tárgyak, nyitott beszélgetések, kérdezz-felelek, filmek, vizuális gondolkodás.
V. Az interkulturalitás lehetőségei a fotók által
“Learning to effectively portray our ideas through a camera also helped us to understand that citizenship is
an important part of everyday life. It teaches us how to be aware of the people and the area around us.”
Filiz Altinoluk
A vizuális ábrázolás a történelem fontos részét képezi. Vannak olyan pillanatok, érzések, melyek vizuálisan könnyebben ábrázolhatóak, mint kimondottan. Öröm, tragédia, fájdalom… a 19. század lehetővé tette számunkra, hogy a technológia új vívmánya által életünk pillanatait, fontos eseményeit és személyeit megragadjuk, és örökérvényű emlékként láthassuk nap mint nap. A fénykép ezt mind kínálja nekünk. Elég, ha egy átlagos napilapra rápillantunk, és már érthető is a jól kompozícionált kép ereje, hatalma. Ez a hatalom és erő megragadható és használható motiváció gyanánt, hogy megnyissuk magunkat a képzelet világa számára. A „real picture” című könyv arra hivatott, hogy bemutassa az oktatóknak, miként lehet felfedezni az állampolgári kérdéseket a fényképészet világa által. Foglalkozásokat, projektötleteket tartalmaz, valamint a klasszikus kompozíciók irányelveibe is bepillantást enged.
A fotózás az emocionális válaszokat idézi fel és remekül használható a fiatalok körében is az érzelmi műveltség érdekében. A személyes fotóalbumok a fiatalok saját vizuális élettörténetét alapozhatják meg, mely olykor többet mond, mint az elhalványult gondolati elemek. A fiatalok manapság már egyszerűbben és kreatívabban ki tudják fejezni világképüket, világnézetüket a fotók által, könnyebben megbarátkoznak új emberekkel, helyszínekkel, helyzetekkel a képi világ segítségével.
A képek segítségével különböző feladatok végeztethetőek el, amellyel szavak nélkül is megváltoztatjuk az emberek percepcióit adott országról, népről, kultúráról, vallásról. Lebontja a falakat, előítéleteket, sztereotípiákat rombol vagy épp épít, ha rossz képeket választunk.
A hírek tele vannak rémképekkel – természeti katasztrófák (földrengés, hurrikán, tájfun, szökőár), pusztító éhezés. A világ elszédül ebben a horrorban – minden televíziós hír, címlap az újságokon a harmadik világ borzalmaival foglalkozik. Az ember szánalmat érez irántuk a képek alapján. A tragédia katalógusát tárja elénk a rengeteg illusztráció, csupán krízis jön krízis után, már-már arra a következtetésre jutunk vizuális élményeink következtében (melyek zömében fekete – fehér felvételeken tárulnak elénk), hogy az ott élők életük nagy részét csupán a katasztrófák utáni helyreállítással töltik.
De ott a másik oldala – a színes, csillogó, vastag, trendi utazási katalógusok, útikönyvek, melyek a gondűzést garantálják számunkra ezen országok pálmafáinak árnyékában csodaszép képekkel illusztrálva a harmadik világ kultúráját, városait, életét. Nézzük meg a Kelet templomait, fedezzük fel Afrika egy részét Szafari-túrával, másszunk fel a Himalájára. Minden izgalmas és nyugodt, idilli, és tökéletes, hogy távol az iparosodott világtól megtaláljuk békénket.
Vagyis katasztrófa és paradicsom. A képek ezen konfliktusa határozza meg érzékeinket egy-egy országról, egy-egy kontinensről, kultúráról. A fotózás feladata az volna, hogy megtalálja a kettő közti rés kitöltésének lehetőségét, hogy betapassza azt a rést, amit nem tudunk – a valóságot.
A képek hatalmas dolgot adnak a kezünkbe – rendkívüli módon torzíthatnak, ha nem megfelelően használjuk azokat, hanem szándékaink szerint mutatjuk be a területet, a kultúrát, a népet, a vallást. Sosem látunk például képeket emberekről, akik a helyi piacon vásárolnak, falun vagy városban sétálnak, dolgoznak. Nem látjuk a nőket, ahogy főzik az ebédet, a gyerekeket, ahogyan tanulnak az iskolában, a férfiakat, ahogy pecáznak a közeli víznél, a srácokat, ahogyan kosárlabdáznak vagy épp fociznak szabadidejükben. Pedig szükség van arra, hogy bemutassuk a kulturális sokszínűséget, hogy keressük más kultúrájúak társaságát, és ne ítélkezzünk az elsősorban médiatorzítások miatt. Az interkulturális tanulás része, hogy azt a részét is megismerjük egy kultúrának, mely nem csupán a szélsőségeket vonultatja fel.
Az Oxfam 50 kiadvány az egyike azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek arra fókuszálnak, hogy ne a negatív imázsát erősítség a fejlődő országoknak, hanem egy halk sikert elkönyvelve bemutassák ezek pozitív fejlődési sikereit a képek alapján. Van köztük fekete-fehér, barnított és színes is, de mind valami pozitív, reális percepciót ábrázol, nem pedig a negatív érzékeket támasztja alá. Ezek mind-mind pozitív fejlődési történetek a középpontban.
Természetesen a képek segítségével olyan világot érintő kérdések is bemutathatók, mint a szegénység, a környezetszennyezés vagy épp a fenntartható fejlődés, az önkéntesség motívumai, a barátság, és sorolhatnánk még hosszasan a pozitív és negatív példákat.
Ma már olyan világban élünk, ahol elkerülhetetlen az interkulturális érintkezés. Gondoljuk csak egy napunkra – nincs olyan 24 óra, mikor ne kerülnénk valamilyen interkulturalitás ernyője alá – emberek, helyzetek, hírek, termékek.
Angliában a Global Youth Network felismerte a vizualitás adta lehetőségeket, a fiatalok bevonásának egyik lehetséges eszközeként promotoljá is azt. Minden évben tartanak egy egynapos képzést olyan 25 év alatti fiatalok számára ingyenesen, akik valamely ifjúsági szervezetben tevékenykednek – legyen az globális vagy nemzeti nevelési programok ügyvivője. A tréningen megismerkednek a fényképezés, videózás alapjaival, készítenek képeket, majd a délutáni órákban ezek szerkesztésének praktikáiba vonják be a jelenlévőket. A nap végeztével minden résztvevő kap egy 500 fontos, azaz mintegy 150 ezer Forint értékű ajándékot, melyet az alábbiak közül kell kiválasztaniuk:
□ Video felszerelés – PC, Mac
□ Fotó felszerelés – PC, Mac
□ Fotó felszerelés - Mac
□ Audio felszerelés – PC, Mac
□ Audio felszerelés – Mac
□ Design felszerelés – PC, Mac
□ Design felszerelés – Mac
A képzés célja az ifjúság figyelmét felhívni a vizualitás erejére, a képek hatalmára és megfelelő használatára az interkulturális érintkezésben. Remek kezdeményezés, és valóban van létjogosultsága az ilyen oktatásnak, segítségnek, tanításnak, útbaigazításnak. A vizualitásnak nagy ereje van.
Ha csoportfoglalkozásokat nézünk, a képekkel való munka alkalmas arra, hogy elvont jelenségeket konkrét képek, történetek formájában közelítsünk a tanulókhoz. Megkérhetjük a csoportokat, személyeket a képekből törénet kirakására, egy meglévő történet befejezésére, átformálására, a képekhez kapcsolódó gondolataik, érzéseik kifejezésére. A kollázs nagyon jó módszer arra, hogy a ki nem mondott és nehezen szavakba önthető gondolatok megfogalmazódjanak, és személyesebb síkra tereljünk egy témát. Kollázst a tanulók készíthetnek egyedül, párban vagy kis csoportokban is. Újságokból, magazinokból kivágott képeket felhasználva készítsenek olyan képet, amely a vizsgált problémát, kérdést ábrázolja. Fontos közölni, hogy az elkészült műveknek nem illusztrálniuk kell a fejükben kialakult kész képet, gondolatokat, vagyis ne előre kialakított képhez keressenek fotókat, hanem hagyják, hogy a talált képek vezessék a fantáziájukat. Így eddig elrejtett gondolatoknak, a kreativitás új formáinak nyitunk utat. Az elkészült kollázsok jelentését az egész osztállyal elemzzük, az alkotók beszélhetnek gondolataikról, érzéseikről.
A fotózás, a képekkel való munka, a kollázsok készítése kiváló alkalmat nyújtana általános és középiskolák részére is iskolai szakkörök bevezetésére. Kiváló lehetőség volna egész éven át tartó tematikus elméleti és gyakorlati háttér biztosítására. Foglalkozhatnának például a környezetvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, interkulturális szituációk, helyszínek, külföldi helyszínek, önkéntesség, fenntartható fejlődés, emberi jogok, esélyegyenlőség stb. témáival, hiszen a fotó által tanulnak – szakmát, helyes világképet és fogékonyságot a világ dolgai iránt.
V. 1. “Interkulturalitás a lencsén át” projekt
Az Interkulturalitás a lencsén át egy még meg nem valósított projekt, mely szakmai gyakorlatom és fotós élményeim alapján fogalmazódott meg bennem. A projekt alapját a globális nevelésről, azon belül is az interkulturális nevelésről szerzett tapasztalatom képezi. Mivel úgy gondolom, ez a téma remek lehetőséget kínál a vizualitás kifejezésére, és hatalmas motiválóerő volna a fiatal magyar középiskolások számára, hogy belepillantsanak saját tapasztalatuk alapján az interkulturális érintkezésbe.
Ez a projekt rengeteg munkát igényel, de egyszerre többszáz fiatalt vonna be a globális nevelés elmélyülésébe. A budapesti középiskolákat érintő pályázaton olyan pályaműveket várnék, melyek a kiírás napjától kezdve 2 hónapon belül készültek a diákok által valamely interkulturális helyzetről, társaságról, csoportról, élőlényről vagy tárgyról, esetleg bármely elvont módon az interkulturalitás megvalósulását mutatják be – legyen ez egy uniós zászló, esetleg különböző bőrszínű vagy vallású emberek vidám társasága. Bármi, ami arra ösztökéli a fiatalokat, hogy keressék a más kultúrájúak társaságát, hogy elfogadják őket, hogy beszédbe elegyedjenek, hogy találkozzanak, hogy elérhetőséget cseréljenek. Hisz a projektnek ez a lényege. A fiatalok úgy kényszerülnek interkulturális érintkezésre, hogy azt ő maguk kezdeményezik majd a kép érdekében.
A beérkező pályaműveket zsűri bírálná el, a legjobbak természetesen díjban részesülnének, és a legjobb felvételekből kiállítás nyílna, mely megtekinthető volna mindenki számára. Így a díjak mellett elismerést, kiállítási lehetőséget, sok örömteli pillanatot, és akaratlanul is interkulturális tanulást nyernének a résztvevő fiatalok.
Azt gondolom, ez a módszer azért kifejezetten alkalmas az interkulturalitás továbbadására, mert kreativitást igényel, nem szükséges komoly elméleti háttérképzés, hiszen saját bőrén, önkéntesen sajátítja el a pályázó az interkulturalitás ismérveit, ő maga keresi a lehetőséget, és nem szükségeltetik a sokak számára zavarba hozó verbális kifejezés, elméleti körülírás, elvont fogalmakkal dobálózás, mely amúgy sem fejezné ki olyan pontosan a fiatal elképzelését az interkulturalitásról, mint egy jól komponált felvétel.
VI. Összegző gondolatok
Amint azt a tanulmányban igyekeztem kihangsúlyozni, nagyon fontosnak tartom a magyar viszonyok között a globális nevelés gyors elterjedését. Úgy vélem, a számtalan hasznos kiadvány, workshop, formális vagy informális nevelési módszer mellett azonban elengedhetetlen a vizualitásról szót ejteni. Számtalan esetben a szóbeli kifejezésnél hatásosabb és könnyebb kifejezés egy fotó – legyen az a szerénység, a zavarbajövetel, a szegényes szókincs, a nem megfelelő elméleti háttéranyag, a hiányos készségek vagy egyéb okok miatt. Mindegy, hogy miért, a lényeg, hogy sokaknak adunk azzal örömet, cselekvésre ösztönzést a kezébe, ha a szokásos módszerek helyett a vizualitást használjuk fel egy-egy dolog kifejezésére.
Az interkulturalitás elkerülhetetlen, sőt, jobb, ha az ember „nekimegy”. Számos tapasztalat, tudás és készség finomul interkulturális helyzetekben. Ezek a társadalom problémáinak, összetettségének, kultúráinak teljesebb képhez juttatását segítik, ezért nem tartózkodni kell tőle, hanem vállalni azt, hogy nyitottan, tudatosan készülünk tanulására. A britek felismerték azt, hogy a gyermekeket már 4 éves koruktól kezdve különböző kultúrák impulzusai alá kell helyezni, hogy teljesebb és reálisabb képet kapjanak a világról, hogy elfogadó, toleráns tagjai legyenek a társadalomnak. Azt is belátták, hogy a világ gondjai - még akkor is, ha őket személy szerint nem érinti közvetlenül – nem elhanyagolhatók, és egyéni cselekvéseink összegeként számolható, ezért a tudatos cselekvés, a globális kérdésekre adott megfelelő válasz fontos. Így aztán az angol oktatási rendszer alsó fokától kezdve fokozatosan beleépítik a nevelési tematikába a globális nevelés különböző szegmenseit a tágabb és megfelelőbb észlelés érdekében.
Ami nagyon pozitív tapasztalat volt számomra, hogy a globális nevelés – azon belül is az interkulturális nevelés – módszere nem a formális oktatás jegyében zajlik, azaz nem csupán az egyoldalú információátadás történik, hanem a gyerekek interaktív, participációs módon kapják az izgalmas információkat, így lehetőségük nyílik kérdésfeltevésre, kötetlenebb, ezért élvezhetőbb tanulásra. A vizuális kiegészítők – flipchart, fotók, handout, könyvek, power point, puzzle, laminált információs kártyák sok képi elemet tartalmaznak, ezért a globális nevelés emlékképeinek hosszabb távú elraktározódását segítik.
VII. Felhasznált szakirodalom
http://www.tka.hu/
http://interkulturalis.lap.hu/
http://www.interkulti.net/
http://www.interkulturalis.hu/
http://sajttaj.hu/index.php?page=tajekoztato&item=2141
http://harambeecentre.org.uk/
http://bocs.hu/
http://www.i-dia.org/
http://www.hand.org.hu/
http://www.artemisszio.hu/
http://www.deeep.org/fileadmin/user_upload/downloads/School_Curricula/Sy...
http://www.mobilitas.hu/
http://www.dea.org.uk/
http://www.youthactionnetwork.org.uk/
Harambee resources
United Nations Children’s Find: UNICEF photoset
OXFAM 50 – Our World in Photographs. Collins & Brown, 1992.
Young Whipper Snapper Notebook 2008-10-07
Youth Action Network, 2008
Chris Rowe, Martin Bou Mansour / The real picture / Citizenship through Photography
Learning and Skills Development Agency, London, 2004.
Global Youth Action 2008/09 diary
Fonyodi Szabolcs: Globalis neveles az iskolan belul es kivul
Zold-Hid Alapitvany, 2008.
Berecz Agi (szerk.): Globalis neveles
Zold-Hid Alapitvany, 2006.
- Kikötő Egyesület blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
